mivan

Szóval a hétvégén nagyon mélymerülés volt már megint. Egyébként a barátok a legjobb terapeuták, és a falka kívülről egy nagyon gáz társaságnak tűnhet.

Szombat este: földet érés*, hűséges telefonom kézhez vétele 3 hét távollét után, első blikkre moziműsor bogarászása, majd Oscar-díjas film megtekintése Jóanyámmal.

Nem tudom, mit sugárzott az aurám az utóbbi napokban, de egy magányosnak szánt Exki-ebéd végén lehetőséget kaptam, hogy egy szál Frida-festményben nyilatkozzak a mexikói tévének, a teaboltos néni kedvesen megkérdezte, hogy beilleszkedtem-e itt Belgiumban*, az airbnb-s házigazdám pedig azzal fogadott tegnap este, hogy itt egy zacskó (amúgy alig hordott és tök stílusos) ruha, ugyan válogassak kedvemre.

Ha már ennyi szó esik a németekről, nem hagyhatom szó nélkül az autóikat sem. Jól össze vannak rakva, karban vannak tartva és meg vannak hajtva (épp ezért a pénzéhes mediterrán rendőröknek is kedvencei). Nekünk az Ezüst Póniról nevezett Ford Fiesta jutott, eredetileg a leonbergi anyukájáé, aki némileg ésszerűbb gondatlanabb hozzáállással rendelkezik, így nem javíttatta meg azt a kavicsfelverődést, ami pedig köztudomásúlag a vég kezdete, a pokol kapuja, a világ, de legalábbis a szélvédő entrópiájának legfőbb okozója.

A címben annyi az igazság, hogy pont erről beszélgettünk tegnap a kocsiban a leonbergivel (mármint hogy álom volt-e ez a hét Spanyolország északi partján), mire önérzetesen rávágtam, hogy bizonyítékok vannak a telefonomon, aztán... nem tudtam előkapni, mivel ott felejtettem egy francia benzinkút vécéjében.

Tudósítás ismét Ribizlilandből, nézzük, mi történt legutóbb. Jártak nálam couchsurfingesek, sokan, utazni fogok, sokat, ez meg kicsit kedvesnaplóm ízűre sikeredett, bocs.

A múltkori piramisos vinnyogásból a következők sültek ki.

- Ryanair kavar, tehát a jegyárat visszaigényelhetem. De jó az nekem? 

- Adélka megnézi a Wizz árakat, eszébe jut, hogy még egyszer ellenőrizze a szerződéseit

- a Webcalendarban ott vigyorog egy háromnapos strasbourgi ajánlat az előző hétre

- villámgyors számítgatás, ez kétszer annyi pénzt jelent, ráadásul a repülőt és a szállást is ők fizetik

- széles vigyorral Ryan jegy visszamond, Germanwings jegy foglal, SCIC-et szánva-bánva értesít, szerződés lemond

Azt hittem, jó ötlet "hazaköltözni": havonta 2 x 3 vagy 4 napom megy csak rá a Papírvárosra, a többi napon igazi, színes-szagos-3D-s életet élhetek. Hát. Jelenleg ez úgy néz ki, hogy a Maslow-i szükségletek közül maximum a legalsó szint van meg, de bőségesen, viszont már a biztonságérzetemmel is gondok vannak.

Nem értettem, mi bajom van. Többnyire itt Strasbourgban jön elő, ezért arra tippeltem, hogy a teamegvonás okozza. Fájnak a szemeim, mintha gumiból lenne az agyam, nincs energiám, ugyanakkor aludni se tudok, és persze pocsékul dolgozom. Azt szinte vicces látni, hogy a csoportdinamikából milyen elszántan igyekeznek engem kirekeszteni, legalábbis próbálom így felfogni. Ma este viszont olyasmi történt, amire nem számítottam.

Vasárnap, nem tudom, miért, de tele volt a repülő élő óvszerreklámokkal. Nem is a gyermekkórus vezetője, hanem a speciális effektek gyűjtője dörzsölhette volna a markát a hallatukon. Az éjszakát aztán egy olyan szobában töltöttem, ahol egy LED-szalagból kanyarított szarvasfej volt a falon, és Space Invader-mozaik volt a kád fölött.