mivan

Annyian írtak már erről, engem meg nem hagy nyugodni ez a joósistvános-nőklapjacafés. Bár a kutyatulajdonos szerint nem írok jól, nem bírom ki, hogy a magam fogalmazatlan módján világgá ne kukorékoljam a véleményemet. Nem kelek ki magamból, nem kérem ki magamnak, inkább talán megsimogatnám a bukisját, és a Trónok harcát idézném, azt a mondatot, hogy "Nem tudsz te semmit, Havas Jon". 

Lásd fent. Olyan tékasztoris felsorolásra kell itt most gondolni, hogy holfogoklakni, sokbafogkerülni, mindenestebekellb@szni, f@szomakreatív, folytonesnifog, hovateszemaleonbergit, Aperoléspácolthering, mámegintanárok, mibemászokbele, lennékinkábbcipőfelsőrészkészítő.

De menni kell előre, mert úgy még senki nem ugrott nagyot, hogy egy helyben szűkölt. Égetőbb problémáim is vannak jelenleg, például mindjárt itt a szombati TOEFL-vizsga. 

- Ma este... - kezdi mély, csábító hangon - ki foglak kötözni.
- Úúú, és mit fogsz velem csinálni?
- Megnézetem veled a Battlestar Galactica egész első évadát.

- Szerintem benned van a lehetőség, elsőrangú pszichopata lehetnél, csak nem hiszel magadban.

(film végén)
- Ez Sandra Bullock volt? ... És miért van a stáblistán két edzője?
- Láttad azt a feneket? Ehhez egy nem elég.
- De neki nem az a dolga egyébként is, hogy így nézzen ki?
- De igen, csak így a Fox leírhatja az edzők fizetését az adójából.

Az van, hogy ha esetemben ez a kifejezés értelmezhető egyáltalán, akkor hazaköltöztem. Tehát egyre több cucc megvásárlásába nyugszom bele (mert ugye zöldséghámozó KELL, mint ahogy önálló felnőtt nem létezhet celluxadagoló nélkül, különösen karácsony előtt), és ugyan pont azért jöttem ide, hogy közelebb legyek mindenhez, legszívesebben csak ücsörgök a kanapémon (!), vagy pilatesezek a jógaszőnyegemen (!!) a tükör (!!!) előtt. 

Mostanában egyre többet lehet velem találkozni Budapesten, csak többnyire az a program, hogy meg kell nézni a lakásomat. Elhiszem, hogy másnak halálosan unalmas a szabad szemmel nem is észlelhető különbségek lázas keresés utáni idült magasztalása, de nekem akkor is a hetedik mennyország ez a kis pecó. Átmenet a lakás és a vacok között, de egyre inkább otthonnak tűnik.

Mit csináljunk, ha kéthetente szűk 48 óra adódik a párkapcsolatunk gereblyézésére? Nyilván menjünk kabingyűlésre. Eredetileg lazán elfelejtettem, a kollégák invitálását kedvesen hárítottam, de aztán a leonbergi sürgönyzött, hogy lemondták a fuvarját, egy órát késik, mit volt mit tenni, azt feleltem neki: jó, akkor megyek kekszet enni és meghallgatni, mennyivel csökken a magyar tolmácsolás iránti igény a jövő évben. Keksz: pipa. Csökkenés: pipa. Amin meglepődtem, az volt, hogy pont érkezésünk előtt gratuláltak az angol B-mhez, ami immár bent vigyorog a kombinációmban, így-e:

Lehet valami (a költségcsökkentésen túl) abban, hogy régebben 100, mostanában 250 munkanap után "tapasztalt" tolmácsnak számít az ember, illetve attól függ, honnan nézzük, előtte számít kezdőnek. 100 nap után határozottan úgy éreztem, hogy hirtelen megtanultam franciául, továbbá előfordult, hogy egy váratlanul beficcenő, sehogy sem odaillő rövidítésről, mondjuk hogy OPC, beugrott, hogy három hónapja előkerült egy ülésen, és magyarul úgy mondjuk, hogy BMT (kitalált, de életszerű példa). Nemrég volt a 250.

Ma a magyar nyelvű TED-előadások jelentékeny részét végigszinkronoztam, és délután jön még a magyarul tanuló angol tandempartnerem (ez is milyen már, mekkora erre az esély??), szóval jó vagyok. Cserébe azon kezdtem parázni, hogy a Roxfortba csak a muglik adnak le jelentkezési lapot. Ráadásul ez egy olyan iskola, ahol a Teszlek Süveg az orosz rulett elméleti alapjain nyugszik. 

Kívül nyugalom van ugyan, de belül hatalmas dolgok dőlnek el. Még 3 nap van hátra a vizsgáig, gyakorlok is, megy is, néha akadok meg olyan szavakon, amiket tudok, csak nem hiszem el magamról (tapeworm), olyanokon, amiket tényleg nem tudok (roe deer), meg olyanokon, amikkel csak a J szívat (kukoricagóré, hát létezik erre angol kifejezés?). Máskülönben teljesen nyugodt vagyok, egyrészt az esélytelenek nyugalma miatt, másrészt meg a héten kiderült, hogy az angoltudásom a vizsgabizottság viszonylag kis százalékát fogja lekötni.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ma viszont sokkal komfortosabb napom volt. Az EGSZB-ben voltunk, ami mindig egy kellemes kupleráj, főleg, ha durván elszámították a részvételt és ezért a tolmácsokat is szívesen látják ebédre.