Tudnivaló J-ről, hogy olyan szavakat használ, mint a jegykezelő, burgonya vagy a kerékpár. Hát ismét ezt a képességét csillogtatta. Szóljatok már, ez csak nekem vicces?

- Mi volt a legdurvább állat, amit valaha megettél?
- Valószínűleg az élő kagyló. Bretagne-ban épp jöttünk vissza a fövenyről...
- A HONNAN? J, ezt az ember úgy mondja, hogy strand. A buz!bárra meg azt mondod, hogy fövenyes szórakozóhely??

Brüsszelben ritka vendég a napsugár, de nemsokára én is ugyanilyen ritka leszek! Már vágom a centit. Na de addig sem unatkozunk.

Borzasztó érdekes estém volt tegnap. Valahol megláttam, hogy lesz koncert, bordeaux-i borok meg thai kaja, és feldobtam a Couchsurfingre, hogy jön-e velem valaki. Egy török, egy ázsiai meg egy belga jelentkezett, de ennél azért jóval érdekesebben alakult. Az ázsiai nem jött, annál meg több eszem lehetne, mint hogy egy török pasival menjek bulizni, aki majd értelemszerűen rám hajt, de nem, én nem tanulok. Egyébként nagyon jól csinálta, közölte, hogy a nő a főnök, és hogy ő oda megy, ahova én mondom neki (értsd: hozzád vagy hozzám). 

Hát az a nevetséges, hogy The Legal Alien (a továbbiakban: TLA) korábban már jellemzett angoljából személyesen úgy 60-70%-ot értek, Skype-on, fejhallgatóval viszont 100-at, és még szószedetet is tudok belőle csinálni. Ha egyszer leállok ezzel a melóval, tudatosan vissza kell szoktatnom magamat arra, hogy audiorendszer nélkül beszélgessek emberekkel. 

Megállapítottam már sokszor, hogy piszok mázlista vagyok, de azért még mindig meglep, hogy ennyire. A bácsi kiadta a lakásomat, ezzel még egy évi hágai tandíjat takarítva meg nekem nyárra. Ráadásul az új jelöltek belementek, hogy csak 14-én költözhetnek be, így a szüleimet még a szokásos paradicsomi (hm) körülmények között fogadhatom. Atomot elvállalta egy kedves mensás, és említettem már, hogy kaptam még munkát is?

Bocsánat, de muszáj ezt a vacak szóviccet elsütnöm. Gtalkoztunk éppen, mikor hazajött állásinterjúból az erasmusos vendégem, akinek nemzetiségére és félénkségére utalva Szöszke azzal köszönt el, hogy írjak. Én kérek elnézést.

Különben köszönöm, jól telt a hétvége, szívtam magamba a nyelvi tudást, kiderült például, hogy a raccsolásra nincs angol szó, meg hogy az ő szülei komolyan elgondolkodtak rajta, hogy olyan keresztneveket adjanak neki, hogy a monogramja COOL legyen. És ahhoz képest, hogy honnan származunk, egész keveset ittunk. 

Utálok az Univerzumra hivatkozni, de valaki vagy valami úgy látszik, azt akarta, hogy menjek el szeptemberben Izlandra, mert amíg én azon rágtam magam, hogy ennyi pénzből általában ötször szoktam megfordulni Brüsszel és Budapest között, kaptam két nap tolmácsolást meg három fordítást. 

Engedelmeskedtem.

Az valami félelmetes, hogy még be se kell hogy tegyem a lábamat Belgiumba, és máris minden berosszul. Ma például az internet tréfált meg. Békésen legelészek a virtuális mezőkön, amikor egyszer csak kiszalad alólam. A gond csak az volt, hogy nem nyomtattam ki a beszállókártyámat. Ugyan előre 10 euróért megvehettem volna, hogy ők nyomtassák ki helyettem, de hát ki az a hülye, aki ezért fizet, na így került 30-ba az utazásom.

Egy napot vidéken töltöttem, egy kedves ismerősömnél. Most nagyon kell vigyáznom, hogy mit írok, ugyanis indiszkréció esetén az illető könnyedén lekapcsolhatja a blogomat. ;) Ebből akinek kellett, az már megtudhatta, hogy kinél voltam és hol.

A hazajövésem oka egyébként az volt, hogy az unokabátyámnak most van a negyvenedik szülinapja, és a szülők megfenyegettek, hogy megveszik nekem a jegyet, ha nem jövök magamtól. Mondom, ne csináljátok, nem azért nem jövök, mert nem fussa, hanem mert nincs kanalam minden héten repülni. Na, jól megkaptam, jövő hétre egyetlen napom sincs - azaz egy lett volna, de pechemre pont a hétfő, és vettem a bátorságot, megkérdeztem az illetékes nénit, hogy kapok-e majd még, és amikor azt írta, hogy nem, akkor inkább visszamondtam.