Meg gyorsan, es ekezetek nelkul

Meg gyorsan gyakoroltam valasztojogomat, ehhez viszont autot kellett berelni. Szokasos megalomaniank most egy BMW 525 Luxury Editiont eredmenyezett, ami kabe ugy nez ki, mint egy urhajo, es ugyanannyira nem mer az ember semmit megnyomni rajta. Nyithato teto, navigacio kijelezve a kormany mogott, meg ilyen fittyfenek. Harom nap alatt lehetetlen kiismerni, de legalabb jo nehez vele parkolni.

Djembefola

Címkék: 

A Kék Rózsa személyzeténél két perc alatt verte ki a biztosítékot, az én alsó szomszédom* még bírja. Pár hete vettem egy djembét és elkezdtem órára járni. Ez is része volt a művészeti árhullámnak, amivel elárasztottam az életemet az utóbbi időben. Főállású dobos már valószínűleg nem leszek, de ha a Rackában van legitim tornazsámoly, akkor én is aspirálhatok egy családi zenekarra (fuvolásunk, gitárosunk és énekesünk már van).

 

Tíz kiló

Mármint -méter. Nem első alkalommal futottam ennyit, még csak a Facebookon se ez volt az első megosztott ekkora táv, de most először volt közben rajtam chipes rajtszám. Ami igazából motivált, hogy minden befutónak érmet ígértek, nekem pedig 4 év karate, 5 év vívás és számtalan egyéb elvetélt sportolási kísérlet során se sikerült soha érmet szereznem. Nem mintha nem lennék versengő alkat, csak sajnos azt a sportot még nem találták ki, amit eléggé szeretnék ahhoz, hogy eleget beáldozzak a születési adottságaim leküzdésére*. Na de itt nem a győzelem, nem a részvétel, hanem a fontos.

Guantarnaméra

Az év nagy rituális, négynapos fröccsözése alibiciklizéssel. Egy éve ilyenkor sírógörccsel és brüsszeldepresszióval tértem haza a szülői házba. Tegnap szintén sírógörccsel (de annak más oka volt), a "tiszteletet a magyaroknak" plakátokon röhögve, és Hans-Jürgen von Leonberggel a hátam mögött mentem HAZA,  a saját kis vackomba, ami ráadásul egyre inkább emberi lakóhelyre emlékeztet.

Csak mert Szöszke vár egy warnemündei sztorit

Elvégre mi lenne, ha egyszer mi is úgy viselkednénk, mint a párok, elmennénk például a jégszobor-kiállításra, húsvéti tojásokat festenénk, bicikliznénk a tengerparton meg ilyenek.* Á, dehogy, engem arra szemelt ki az ég, hogy megvalósítsam a leonbergi álmait, úgy is mint egy kanapét a szobája sarkába. 

Hülyep!csa vagyok

Címkék: 

Hát ezt képzeljétek el. Kapok húsvét vasárnap egy Facebook-üzenetet ismeretlen csajtól (később kiderült, valószínűleg zenei vonalon mozoghat, legalábbis a szakmában dolgozó kettő darab ismerősömön keresztül talált meg), hogyaszongya "hallottál-e az XY hajléktalanokból álló rockzenekarról, milyen király, lájkold őket stb." Mondom, a valóságnak megfelelően, köszönöm az információt, a spamet a Facebooknak jelentettem.

Oldalak

Feliratkozás Raya naplója RSS csatornájára
A jogokat megtartjuk magunknak Lelke: Raya • Külcsín: Studio1 • Hálótárs: Netstudio