Brüsszel

Woluwe szobrai

Még egy pár héttel ezelőtti depressziós pillanatomban feliratkoztam egy városnéző biciklis túrára, ami ma délután volt. Jeges szél, időnként szemerkélő eső, nem is voltam benne biztos, hogy megtartják, de kénytelen voltam rájönni, hogy a belgáknak ez már tavasz, ugyanis 14-en sereglettünk a Woluwe parkba, megtekinteni a környék szobrait. Ezek olyan túrák, amit nem ajánlanék egy három napra érkező turistának, de egy magamfajta expat számára ez a legjobb módja annak, hogy kicsit a szokásos díszlet mögé nézzek, és nem utolsósorban megismerkedjek itteniekkel is. 

Girly day

Amikor tegnapelőtt este Szöszke megkérdezte, hogy akarok-e Lady Gaga-koncertre menni (akarnék, de nem tudok, mert vagy a cibetmacskákat tanulmányozom Balin, vagy a Fordítók és Tolmácsok Őszi Konferenciáját ÉS a cibetmacskákat pihenem ki Budapesten), majd elhívott másnapra girly dayre, majdnem megkértem, hogy oké, csak szóljon, ha valamit rosszul csinálok, mert ebben abszolúte nincs gyakorlatom. 

Ide most képzeljetek tengerpartot ködben

Címkék: 
Akkor most átmegyek őszintébe. Nekem most itt nem jó. Nagyon nem jó. Élőszóban nem merek panaszkodni szinte senkinek, mert rögtön azzal jön, hogy "de milyen jól keresel" meg "milyen érdekes életed van", mondjuk lóf@szt, de most nem is ez a lényeg. A pénz nem boldogít, és ez undorítóan közhelyes persze, akinek nincs, azt nyilván boldogítaná, engem is boldogtalanítana, ha egyáltalán nem lenne, de mondjuk, hogy megbékélnék mondjuk ötödennyi pénzzel és egy budapesti lakhellyel.

Régebben beképzelt voltam, most már tökéletes vagyok

Az egyik volt csoporttársam óvatlanul számomra is láthatóan kiírta a Facebookra, hogy Brüsszelben van. Ő is azok közé tartozik, akikkel hivatalosan jóban vagyunk, csak éppen nem hallottam felőle a neki nem annyira vidáman végződött záróvizsga óta, és úgy tűnt, hogy ez így rendben van. Azért felírtam neki, hogy nesze a számom, ha akartok összefutni. Asziszitek, akart? Oké, hogy gimnazista koromban én voltam hülye, de a tavalyi tanévemért már jót állok. Annyi volt a bűnöm, hogy én erre a pályára születtem. 

Csengess be hozzám, jóbarát

Tökre nem én választom meg, hogy kik jönnek hozzám Brüsszelbe látogatóba, de ez nem is baj, legalább van benne egy izgalmas véletlen elem. Typhoonék szereztek ingyen Ryan jegyet (mert akinek kevés van, attól elvesznek, és odaadják annak, akinek sok van), és révemen a szállásuk is megvolt. Így már csak a Chiantiért, Ben&Jerry's-ért és Ubuntu kóláért kellett fizetni, tulajdonképpen megérte nekik.

Kis hétvégi anziksz

Ezen a hétvégén azért nem írtam, mert el voltam foglalva az életemmel, jobban mondva a családommal. És milyen jó volt! Szombaton a Hickenberger klán ülésezett teljes létszámban az óbudai Trófeában, kettejük hatodik ikszének örömére (a klánstruktúrával tisztában lévők azt is tudhatják, hogy ez kiket jelent). A kajálda amúgy sokat fejlődött, amióta én utoljára ott voltam. Különösen értékeltem, hogy már lazacot és tengeri herkentyűt is lehet grilleztetni, négyféle leves volt, és sajtokból vágtak le kérésre (de ilyenekből, hogy Morbier! a magamfajta tudja értékelni az ilyesmit).

Oldalak

Feliratkozás RSS - Brüsszel csatornájára
A jogokat megtartjuk magunknak Lelke: Raya • Külcsín: Studio1 • Hálótárs: Netstudio