J

-Ez a lámpa tök szép, csak egyáltalán nem tölti be a funkcióját. Pont, mint te!

- A láthatatlanság azt jelenti, hogy az elektromágneses sugarak áthatolnak rajtad és nem verődnek vissza, tehát feltételezem, hogy a fotocellás ajtót se tudnád működtetni. Feltéve persze, hogy nincs rajta gomb.

- Ülök a buszon és olvasom a blogodat. Felnézek, hát ott volt egy Röszke tábla, de én úgy olvastam, hogy Szöszke!

Össze kéne már ezeket ismertetnem!

Ez a tipikusan hova-megy-ki-ki-hova-megy típusú délután és este volt. Az eredeti terv az volt, hogy S. úrral csinálunk valamit, aztán este jön J és elmegyünk a ZP-be Zagart hallgatni. Ebből az lett, hogy S. úr már a legelején összezavart, ugyanis kifejezetten békés és elfogadó hangulatban volt. Amikor már a sült hús felét megette anélkül, hogy kritizálta volna, gyanút fogtam, és megkérdeztem, hogy nagyon éhes, vagy csak jól főznek. Mindenesetre a levendulás rozéfröccs igen jó volt.

Tegnap az afterparty-n feltettem egy millió dollárosnak bizonyult kérdést: megismerheti-e az ember a párját annyira, mint egy jó barátját? Többen többfélét mondtak, S. úr például nem is értette, hogy merült ez fel, de aztán közös erővel elmagyaráztuk neki, hogy én ezt valahogy úgy értem, hogy a kapcsolat kezdetén mindenki megjátssza magát egy kicsit, az előnyösebb oldalát mutatja, és az ellenkező nemnek ebből bölcsen le kell vonnia valamennyit. J.

Tudnivaló J-ről, hogy olyan szavakat használ, mint a jegykezelő, burgonya vagy a kerékpár. Hát ismét ezt a képességét csillogtatta. Szóljatok már, ez csak nekem vicces?

- Mi volt a legdurvább állat, amit valaha megettél?
- Valószínűleg az élő kagyló. Bretagne-ban épp jöttünk vissza a fövenyről...
- A HONNAN? J, ezt az ember úgy mondja, hogy strand. A buz!bárra meg azt mondod, hogy fövenyes szórakozóhely??

Egy napot vidéken töltöttem, egy kedves ismerősömnél. Most nagyon kell vigyáznom, hogy mit írok, ugyanis indiszkréció esetén az illető könnyedén lekapcsolhatja a blogomat. ;) Ebből akinek kellett, az már megtudhatta, hogy kinél voltam és hol.

Szombattól kezdve erősödő dögrováson voltam, ez adta az ürügyet a kalapkúrára a J-től kapott jó kis házi kajszival. Hát... egy kupicát sikerült legyűrni, utána krákogni és legyezni kezdtem, miközben azt mormogtam: "Pálinka, J? B.meg, ez napalm!", de tényleg hatásos volt, mert amikor éjjel felébredtem, ohne gombóc, ohne torokkaparás, és a mai napot is végig bírtam csinálni. 

A barát az, aki, ha megkérdezed tőle, hogy ugye felszedtél pár kilót, azt mondja, hogy á dehogy. A legjobb barát, aki azt mondja, hogy igen, egy tehén vagy pillanatnyilag. A J barát meg az, amelyik kérdés nélkül mondja, hogy igen, felszedtél, de milyen jól áll.

Ezzel a felütéssel ültünk be a Hadikba. Burzsuj környezetben lázadás: vörösbor és lasagne. Egy pohárkára csatlakozott hozzánk egy tangótanonc is, de közölte, hogy a tanára lefejelné, ha vörös rózsát venne a szájába. 

Random beszólások Skype-beszélgetésekből.

- Várjál! Jöttek hozzám. ... Ja, nem. Az előbb szállt le itt a réten egy ilyen hátán hordós propelleres ember, azt hittem, a haverom jött.

- Ott ültem, mint a lisztre sz@rt macska...

- És legyenek fjordok, sarki fény meg legyen végig nappal!!
- Olyat nem lehet, drága!
- Miért??
- Mert vagy nappal van, vagy éjszaka, azért!