J

Jóbarátom ismét egy egeres sztorival kedveskedett nekem. Nem néztem túlzott várakozásokkal elébe, mert talán jogosan azt hittem, a múltkorinál bonyolultabb módszert nem tud kitalálni. Tévedtem.

- Csúnya csirke vagy!... Nem, egy gyönyörű bogárka vagy, egy szép, nagyorrú cápa.

- Dugjanak seggbe!
- Ki? Az általános alany?

Nemrég jöttem meg a "városnézésből", de ezt a sztorit még megosztom, mielőtt aludni megyek, mert nagyon aranyos.

J. egyik éjjel arra ébredt, hogy eggyel több elme sugároz a házban, mint az normális lenne. Előzmény, hogy próbálta már az egérfogót, de a hülye egér nem ment bele. Kis faggatásra kiderült, hogy trappista sajt volt benne. Hát az egér nem hülye, J. kapott tőlem egy 400 grammos Tobleronét a múltkor, naná, hogy annak a maradéka vonzóbb volt neki.

Szeretném egyszer átélni azt, hogy egy hosszú utazás után hazajövök, és egy nagy szusszanást követően felteszem magamnak a kérdést: "És most mit kezdjek az életemmel?"

India biztos ilyen lett volna (lesz?). Brüsszel már nem, mert egyrészt ott lesz J., aki a folytonosságot biztosítja, másrészt meg azért várni fog egy-két dolog, amikor visszajövök (a szappanopera nem mászik el). Itt akkor lesz nagy fejvakargatás, ha sikerül a vizsga.