Beküldte Raya deBonel -
Tegnap az afterparty-n feltettem egy millió dollárosnak bizonyult kérdést: megismerheti-e az ember a párját annyira, mint egy jó barátját? Többen többfélét mondtak, S. úr például nem is értette, hogy merült ez fel, de aztán közös erővel elmagyaráztuk neki, hogy én ezt valahogy úgy értem, hogy a kapcsolat kezdetén mindenki megjátssza magát egy kicsit, az előnyösebb oldalát mutatja, és az ellenkező nemnek ebből bölcsen le kell vonnia valamennyit. J. persze amellett kardoskodott, hogy a "motiváció" az egész kapcsolat alatt ki kell, hogy tartson, magyarul ne hanyagoljuk el magunkat később se, Véreske teljesen helyénvalónak tartotta, hogy nem nyílunk meg úgy és annyira egy partner előtt, akivel "tétje van", Milady pedig előbb mosolygott, hogy milyen érdekes gondolatokat kapott, aztán kuncogva megjegyezte, hogy lehet, ő itt rontja el. És nekem lassan, egy nehezen bemelegedő neon fényével pislákolni kezdett az agyamban egy végkövetkeztetés. Ott ültünk öten, a világ összes tapasztalata és bölcsessége a mi elménket gazdagítja, és mindannyian szinglik vagyunk.