a leonbergi

- Nem tudom, hogy volt képed a magyarra azt mondani, hogy nehéz nyelv! Hát még csak a névelők ragozásánál tartok, de már annak sincs semmi értelme! Ha nem ezen a nyelven írták volna a szoftveredet, tudod, mikor tanulnám meg! ...
- Nyugi, azóta nagy részét újraírták angolul.

Már régóta motoszkál bennem ez a téma. Annyira elszakadtam már az eredeti hazámtól, hogy már csak az anyanyelvemre mondanám, hogy magyar. Ne vegyétek hazaárulásnak, de annyi helyen jártam, ami mind lehetne otthon. /közhely on Otthon amúgy is ott van, ahol szeretet vesz körül, /közhely off. Írtam már, hogy mennyi korombelivel (25-35) találkoztam, akik országtól függetlenül ugyanolyan életet élnek, mint én. És éreztem, hogy mekkora szakadék van a nyugatiak és a keletiek között, mennyire egzotikusnak látja az egyik a másikat, és sokszor milyen apróságokon múlik a különbség. 

- Szerelem=kötődés * távolság.
- Akkor ha azt akarom, hogy jobban szeress, akkor költözzek még messzebbre?
- Nem, ha közel vagyunk, akkor érvénybe lép a másik képlet, a szerelem=kötődés/távolság.
- De akkor ha egymáshoz érünk, az matematikai képtelenség! Fel fogunk szívódni egy fekete lyukban!
- Nem baj, ott legalább megáll az idő. Akarsz velem féregjáratba ugrani?

Ó, most egy nyugodt hónap jön, leszámítva két Strasbourgot, amiből az egyiknek a végén megint Warnemündébe kirándulok, a másik után meg Budapestre. De egyébként veszteg leszek. 

Avagy Asma esküvője.

Tavaly, Raméhoz kábé csak én nem vittem pasit. A katolikus esküvőkről tudni kell, hogy egyedülállóként teljesen elviselhetetlen, ugyanis a többi vendég 1) foglalt, 2) öreg. Tertium non datur. Ehhez képest most az összes hajadon kalóz (szám szerint 4) az én leonbergim széles vállaira volt kénytelen támaszkodni... már ha táncolni akart.

Péntek reggel én olyan ideges voltam, hogy már fáradt se. Húztam az időt: véletlenül tudtam, hogy a Westend oldalában kint vannak Magnáék. Fülemben a "Róka Rudi just broke out" kezdetű örökbecsű klasszikussal odapenderültem a lányok elé:
- Sziasztok, gáz ilyenkor alkoholt inni?
Biztosra mentem. 

A Fefe elvitte a pasimat a Kék Lóba meg a Stexbe, és én az egészről a Facebookon értesülök.

- A legtöbb magyar szóba meg lehet őrülni. "Üdvözöllek". Ehhez például mindig azt kell képzelnem, hogy madarak húznak az égen, felettük meg ömlik az olaj, különben nem jut eszembe.
- Ezt a képzettársítást nem igazán értem.
- Über Den VÖgeln Zieht ein ÖLLEcK. És mindezt azért, hogy köszönjön az ember!
- És mit szólnál, ha azt mondanám, hogy ez egy kicsit elavult, és így már nem is használják?
- Igen.
- Ez mi?
- Ich GEbe Nach...