az én szívem rántott hús

Egyfelől annyi dolgom van, hogy ki se látszanék alóla, ha mindet komolyan venném*, másfelől kezdek annyira kiégni, hogy csak egyik éppenhogyátcsúszós jegytől korcsolyázok a másikig, és remélem, hogy közben elmúlik. Egyfelől végre tényleg rendes barátaim vannak itt is, másfelől nem tudom rászánni magam, hogy olyan állapotba hozzam a lakást, hogy meg is hívhassam őket.

A fenekemnek mindenhol jó, köszönöm szépen, ameddig nem kell fél lábujjhegyen guggolva hátrafelé emelgetni*. Éppen Jóanyámnak vinnyogtam gőzerővel az ismert ügyekről, és ő tette fel nekem a címben szereplő kérdést, csak városmegjelölés nélkül. És rávágtam, hogy de, imádnék letelepedni, és a leonbergi meg Atom mellé beszereznék egy macskát és egy kutyát, aztán járnánk salsázni, lenne mozibérletünk meg előfizetéses telefonunk (mármint csak a kétlábúaknak). Zene állj, hogy nézne ez ki egyáltalán?

Melyik országban?

Ugyan nem ilyen koncert volt, de ilyen lett a hangulatom:

Költészeti látványpékségnek nevezték ezt, nem mellesleg azért mentem, hogy Varró Dani eljöjjön végre a Mensába előadni. Összefutottam Steve bácsival, aki nejével szintén ezért érkezett. Rajta kívül a színpadon is volt pár költő, ők olyanokat olvastak fel, hogy lefordult a székről a közönség meg a Rackák is. Naná, hogy miattuk voltam ott. 

Most nem voltam annyira besózva a hazajövés miatt, talán mert a természetes életritmusomba jobban illeszkedett, hogy éjszaka repüljek. A nap(est)i cuki azért megvolt: a mellettem ülő ázsiai fiú fel- és leszállás előtt is keresztet vetett. Javíthatatlan vagyok: a reptéri buszról kezdtem J-vel a Gtalkot, rögtön azután, hogy a Facebookon megosztottam: "Csikós vagyok az alföldi rónán!" A hülye mensások persze rögtön egy plusz l betűt láttak bele, ezt azért láthattam volna előre, de akkor is ez most az a szám, ami leginkább kifejezi az életérzésemet.

Minden rántott hús Magyarország alakú. Magyarország a szívembe van zárva. Ebből következik, hogy az én szívem rántott hús.

"Mama, mi az, hogy szabadság?"
"Szabadság?"
"Ahova a papa ment."
"Szabadság az, ha valaki elmegy valahová... És nem jön többé vissza." /Forrest Gump/

Mostanában sokat gondolkozom ezen. És elmentem. Bizonyos értelemben nem is tértem vissza a nagyvárosba. A bejegyzéshez ajánlott hallgatnivaló: