Vasárnap este, felpörgött hangulatomban, sétálni szerettem volna. Nofrával a Városligetbe mentünk. Hát amint beszélgetünk (szenvelgünk, szédelgünk, elemzünk, álomfejtünk), a Vajdahunyadvár tövében mellénk szegődik egy gyönyörű szürke macska. Vastag bundájából éhesen világítottak borostyán szemei.

Mielőtt végképp lemaradok önmagamról, bejegyzem legfrissebb élményeimet.

Hétvégén zajlott le a hagyományos agárdi vívótábor. Én most voltam először, talán ennek köszönhető a 2005-ös gittegyleti táborhoz fogható élmény. Kellemesen fárasztó edzések, kevés (épp ezért üdítő) kivételtől eltekintve értelmes, kedves-jófej társaság, némi alkohol, napsütés, vízpart, lő- és szúrófegyverek, mi kell még?

Végre készültek rólam vívós fényképek, R. jóvoltából, aki végigdokumentálta egy asszómat szemből, és orv módon kibújt az ablakon, amikor hárman lányok utolsó fürdőzésre indultunk.

Rám szakadt az áldás a gittegyletben. Tegnap jött meg az ötéves tagsági jelvényem, az AL-ban megajánlották nekem a Pro Vokál díjat, és valami elmebeteg ítélőképességében átmenetileg megingott személy a kincstárnok kivételével minden elnökségi posztra jelölt.

Ahogy megláttam Ágh Péter 27 éves fidesznyik fényképét a HVG-ben, az volt róla az első gondolatom: "nem duma". Még hogy nem hatnak a reklámok.

A következőkben a napok egybefolynak, akit érdekel, hogy pontosan mi mikor történt, lapozzon fel egy programfüzetet.

 

Azért halogatom a Savariáról szóló beszámolót, mert olyan nehéz írni róla. Még mindig a hatása alatt vagyok, szoktam például gladiátorokkal álmodni (ami utoljára 2000-ben fordult elő velem, amikor Maximus Decimus Meridius volt a képzeletbeli legjobb barátom).

Idén is sikerült megtalálnom a tökéletes szülinapi ajándékot Nofrának: személyes, saját kínommal és verejtékemmel tettem rá szert, és ebből következően abszolút megfizethetetlen (igaz, idén nem már kifutott terméket, hanem egyáltalán soha nem kaphatót választottam, de asszem, a hendikepp besorolása nem tér el számottevően).

A dolog titkossági foka miatt a beazonosítást segítő tulajdonneveket sípolással tüntetem el, melyet írásban a "---" jelekkel jelölök.

Complex Holidays Aug. 19.

Utolsó napunkat a Krka Nemzeti Parkra szántuk, ahol főleg vízeséseket és azok járulékos kiegészítőit (vízerőmű, kovácsműhely, malom, császári kilátó) lehetett látni.

Complex Holidays Aug. 18.

Avagy a kezdő sznorkelnyik megpróbáltatásai

Az ember folyamatosan hallgathatja önnön Darth Vader-szerű légzését. Eleinte nem volt kellemes a hideg víz alá bukni, kicsit be is pánikoltam, jó pár lélegzet alatt nyugodtam csak meg. Mivel hűséges akartam lenni a Shepard bácsitól kapott szemüveghez, egyik kezemet állandóan az orrom légmentes lezárása foglalta le.

Complex Holidays Aug. 17.

Reggel elcaplattunk horvát félbarnát venni, és lecsót tunkoltunk. Elvittem elmosni a pipát, mire a kedves pár (mint kiderült, horvátok) rasztás nőtagja megkérdezte angolul, mit szívunk belőle. Mondom, gyümölcsös dohányt. Kopasz, tetovált párja figyelmeztetett, hogy ha a helyi rendőrök ezt meglátják, nem fogják szeretni, mert hasis, hasis. Mondom, azt kisebb pipából szívják. Sejtelmesen nevetgélve felelte: tudom, tudom.