http://hvg.hu/panorama/20080112_ikerpar_hazassag.aspx

Ez marhajó! Ezek szerint mégis létezik a "másik felem" fajta találkozás!

Raméval nekivágtunk az éjszakának, némely hidroxilcsoportok intern oxidációja után. A Retro 77-et néztük ki, de ott fél 12-kor még semmi nem volt, úgyhogy továbbmentünk. A Bahnhof helyén egy rettentő sznob, klubkártyás helyet találtunk, ahová akkor se mennék be, ha már lennék huszonegy éves, és kifejezetten invitálnának. Viszont a gorillák a bejáratnál a Nagymező utcát javasolták.

Mostanában annyit bulizok, hogy magamra sem ismerek. Tegnap volt az első salsa, és mindjárt utána bevettük magunkat a Szilvuplébe, amit egyébként KR utánra is meg kellene fontolni. Fogalmam sincs, hogyan, de a tánctértől kellemes távolságra még beszélgetni is lehetett, a kedvenc zenéimet adták sorban, amire imádok bulizni (Shakira: Hips don't lie, Apollo 440: Stop the rock, Fatboy Slim: Funk Soul Brother stb). Az egyetlen hátránya, hogy a végére annyian lettek, hogy kénytelenek voltunk olajra lépni.

Feeling volt a Mensa nagyjainak asztalánál ülni, még ha csak jegyzőkönyvvezetőként is, mert meg nem nagyon szólaltam... Körül meg a korábbi Nagyok, árgus szemekkel lesik az újak minden mozdulatát, ki morzsázza le a projektkérelmet, kinek reszket a keze, amikor lecsavarja a kólásüveg kupakját. Egyáltalán, ki iszik itt light kólát?

A nemzet ebédje megfőzetlen maradt.

Régi tervemet valósítottam ma meg. Sajnos a robogós kedvencemet már elfedte egy méretes fallosz, de találtam még szépeket. Majd néha teszek ide ilyeneket, jó?

Örömhír: jóanyám megtalálta elvesztettnek hitt slusszkulcsomat. Én valahogy nem is izgattam magam miatta, tudom, hogy az Univerzum nem lehet olyan rosszindulatú, hogy ugyanaz a betegség, ami miatt egy hete nem bírok egy éjszakát végigaludni, még az én kis Gyöngyöm kulcsait is végleg kicsavarja lázforró, öntudatlan mancsomból. Szombat óta nem találtuk, azt hittem, a tesztíráson hagytam, úgyhogy Rózsa előtt odamentem. Ott nem volt, de legalább így emberi időben odaértem a Rózsába.

Az óra itt balra. Digitális számokkal, amik ráadásul folyton átfordulnak. Mint a filmekben, amikor ha 5:59-et látsz, tudod, hogy három másodpercen belül hat óra lesz, és a főszereplő felébred. Csakhogy itt NEM ÉBRED FEL SENKI. Mindenki álmodhat, aki szeretne.

Aki elolvasta az előző bejegyzést, ÉS KOMMENTELTE IS, na jó, annak megengedem, hogy elképzelje, mi történik, amikor az influenza széles szárnycsapásokkal kerülgetni kezdi Maitai belső szervrendszerét. Lásd még hányjak-vagy-fossak problémakör.

Végül úgy döntöttem, egyiket sem, inkább elmegyek vizsgázni. Örömhír ezzel kapcsolatosan, hogy erre a félévre ez volt az UTOLSÓ!