Túl vagyunk a szakítás legrázósabb részén: elértük a Kék Rózsa pincéreinél, hogy külön számra jegyezzenek fel minket. Egyebekben nem tért el túlságosan az este a megszokottól: kockáztunk, beszélgettünk, egyebek. Mások ettek is, de én annyira tele voltam a courtesy of japán tanszék sushival (ráadásul fogamra való avokádó-tonhal összeállításban), muffinnal, chocolate chip cookie-val, hogy csak inni tudtam.

Közigazgatás tanárom tegnap jelesre vizsgázott bürokráciából.

1. "Kabáttal nem jöhetnek be a terembe!" Táskával egyébként igen.

2. Háromlapos, összetűzött vizsgadolgozat, minden lap mindkét oldalára fel kell írni a nevet, Neptun-kódot, mert "hátha elkallódik".

3. "Csendesedjenek el, mostantól a maguk idejéből megy!"

Remélem, én is.

Ti is észrevettétek már, hogy a párotoktól olyasmit is elvártok, amit egy baráttól nem? Nálam ez bizony így van.

Mert az "az ő problémája", "én nem szólok bele, ha ő ettől boldog", viszont akivel (optimális esetben) hosszú távra, netán egy egész életre tervez az ember, annak minden rossz szokását a tudomására kell hozni, hogy ha egyszer a kedvemre akarna tenni, legalább tudja, hogy mit nem szabad.

Ma vezettem először automata kocsit. Jelesül ilyet.

Nem mondom, impozáns járgány. Ha ugyanoda lenne neki egy teknős ragasztva, mint a Gyöngynek, a műszerfalra, nem tudnám a vezetőülésből megsimogatni.

Mégis azt gondolom, az ilyen modern, fullextrás járgányok elértéktelenítik az embert. Simi-simi.

Ilyen a mazochista pechje: már ízlelgettem magamban, milyen jól fog hangzani, hogy "az a nagy teljesítmény, ha valaki a saját szívét töri össze", de mire bloghoz jutottam (az ötödik alapvető élelmiszercsoport ugye, a zsír, cukor, alkohol és koffein mellett), már jó kedvem lett.

Motivációkutatás

Itt és ezen a ponton kénytelen vagyok feladni a marketinges p!csa látszatát és beismerni, hogy ok vagyok bizony én is, és önmagamban is okozat. Mert idén szeptemberben úgy vágtam bele a két szakirányba, plusz a zenekarba (amit az utóbbi időben átmenetileg hanyagolok), hogy pontosan tudtam: szét fogok szakadni. Nem ez történt: néha magam is csodálkoztam, hogy jelentősebb dühkitörések nélkül bírom az iramot.

Maga a mély és varázsos rendhagyás: itt ülök az info-teremben, és mellettem van a cuccom (nem külkeresek kedvéért: ez szigorúan tilos, be kell tenni mindent a szekrényekbe).  Mit csináljak, nem volt itt a kulcsos droid. Most már csak arra kell vigyázni, hogy észre ne vegye, amint kiosonok, mert akkor én is le leszek ribancozva.

Búcsú: A latin indulgentia 'készség a kegy gyakorlására' magyar megfelelője, mely az Isten színe előtt már megbocsátott bűnökért járó, ideigtartó büntetések részleges vagy teljes elengedését jelenti. A magyar elnevezés az elengedés gesztusát fejezi ki. A búcsú elnyeréséhez szükséges a megfelelő előkészület, az előzetes bűnbánat, a kiszabott feltételek teljesítése. /Vendégváró/

Csak remélem, hogy nekem is megbocsáttatnak a bűneim, ha elkövettem egyáltalán olyat.

Ha karácsonyi zenét hallok, feltámad bennem a késztetés, hogy elutazzak egy jó messzi tengerpartra, ahol a földet borító porszerű anyag egyszerűen kipereg az ujjaim közül, anélkül, hogy bármit is változtatnánk egymáson. A homok száraz és kimért. Az idő mérte a markomból vissza a fövenyre, mért ne. Nem leszek tőle nedves, hideg, konstruktív, agresszív.