- Én természetes alapú logaritmusos csökkentést szeretnék!

- Az a nagy baj, hogy azt sem tudod, mi az.

Jelentem, voltam az Akadémián váltócipővel a táskámban.

A BOM évzárója volt egyébként, nem is tudtam, hogy minket itt most búcsúztatnak is. Kaptunk egy baromi nehéz könyvet (Jókai: A magyar nemzet története), meg egy keljfeljancsi-pörgettyűt, de a legjobban annak a szép fehér vászonszatyornak örültem, amit szalvéták felhasználásával nyári táskává fogok nemesíteni.

Komment nélkül két hír a Metróból:

"Bika viharzott be egy család otthonába Németországban. A termetes marha a hátsó ajtón keresztül érkezett - amely nem volt nyitva. Berobbanása igencsak elképesztette a családot, majd az állat tett egy romboló kört a nappaliban, minden törhetőt leverve és összetörve. A megvadult marhát családlátogatása után lelőtte egy vadász."

Az angoltanulás apró örömei.

"Forrásadó

... ha az eladási ár magasabb, mint a piaci ár, és a piaci ár magasabb, mint az önköltségi ár volt, akkor az eladási ár és a piaci ár különbözetére kell adót fizetni.

...ha a piaci ár nem magasabb, mint az önköltségi ár volt, de az eladási ár nagyobb, mint az önköltségi ár, akkor az eladási ár és az önköltségi ár különbözetére kell adót fizetni.

Ma már annyira jól vagyok, hogy a BKV-val is megküzdöttem: először szétbirkóztam a metróajtót (nagyon ragaszkodó volt pedig: egyszer az alkaromat kapta el, aztán meg a bokámat), aztán addig üldöztem egy buszt, amíg meg nem állt. A sofőr időnként odanyúlt a műszaki kiskönyvhöz és lerázta róla a vizet. Infrastruktúra rulez.

Az én páromat szabadalmaztatni kéne gyógyhatású készítményként.

Tegnap kivonszolódtam a suliba japán előkészítőre, mire is a jó lelkiismeret szárnyakat adott, de úgy látszik, arra a másfél órára volt hitelesítve a jó közérzetem, mert mindjárt utána kezdtem megint szarul lenni. Erre hazafelé összeszedtük a drágát, aki aztán jó két órát dédelgetett-becézgetett. Közben ugyan megint lázas lettem, de reggelre kutya bajom nem volt. Mondom, kész Rubofen a pasi. :-)

Kumisz volt a tegnap éjjel... számoltam, hat megállót mentem a nagy fehér busszal, csak hát milyen sofőr az, aki minden megállóban kiszáll és fél órát alszik? A természet megbüntetett: vegetatív életmódra vagyok kárhoztatva, egy őszi légy hozzám képest testépítő satöbbi.

Minden ruházat alatt végül is pucér ember van.

Imádom ezeket a nyárfapelyheket: májusban kárpótolnak a télen elmaradt hóért. És seperni is sokkal könnyebb őket.

Allergia az, amikor a természet finoman közli veled, hogy még a virágok is többet szexelnek, mint te.

Én nem veszem magamra: tüsszögni nem jó.

Ez-most-komoly?