zsenge gyökerek és gyönge szekerek

Ma kisebb alapozás után (szokásos piacomon alapvető élelmiszerek, úgy mint a szezonját élő, mindenhol 1,50-es kilónkénti áron - tessék irigyelni - vesztegetett datolyaszilva, fonott házi mozzarella, 1 euróért kosárlabda méretű ananász, obszcén méretű paszternák beszerzése) megéltem az általam egyébként nem igen kedvelt Midi piacnak ezt a hangulatát is, Titinek köszönhetően, aki nem volt fogékony a magakellető narancssárga slágertermékre, ám mindenáron fügét akart ven

Egész produktív nap volt ahhoz képest, ahogy indult (9-kor elment a japán fényképész, és rájöttem, hogy azért volt jó, hogy itt volt, mert addig voltam nagyjából egyben, utána mint egy elvonási tünetektől szenvedő függő, csak vártam, vártam a dealert...).

A mai programom pedig azon alapult volna, hogy 9-kor gospel-istentiszteletre megyek Harlembe. Aha, ahogy azt Móricka elképzeli (az lenne csak a vallási káosz...). Még jó, hogy megnéztem a templom honlapját, meg az is, hogy akárki is van ott fenn, annak van humorérzéke. Ugyanis a reggeli misére nem engednek be turistákat. Csak tudnám, hogy döntik el. Ha nagyon akarnám, még a végén kiderülne, hogy ez bizony faji diszkrimináció... Szóval akkor nem 9, hanem 11.

Tudom, milyen türelmetlenül vártátok már az újabb bejegyzést, de tegnap épp J-vel akartam volna világmegváltó beszélgetést folytatni GTalkon, mit csinált volna a szállodai internet, ha nem akadozik. Miután J. megunta és lefeküdt, hibátlan lett a kapcsolat, de akkor meg már nekem nem volt olyan kedvem.

Jól felszerelkezve mentem ma a kabinba. Vittem a legkisebb olaszkönyvemet, a két kis füzetemet (a reggeli rádióhallgatás közben olyanokkal gazdagodtam, mint a mull over an idea, pump price és bring me up short), na és persze Micikét.