EP

Munkás hétköznapok vannak mögöttem, azért is választottam ezt a címet, mert mostanában izzadok, mint egy ló.

Ha már a waterzooiról és a veteránok napjáról írt bejegyzésemet elnyelte az éter, irkálok kicsit a strasbourgi történésekről, aztán majd ha lesz energiám, felrakok képeket is.

Iszonytató hideg van. Sál, sapka, kesztyű. Utóbbit levettem egy időre, mert fagylaltozni mégis ciki lett volna. Hát persze, hogy nem hagytam ki a Chez Franchi-t, ahol életemben először ettem ibolyafagyit, és tényleg olyan íze volt, amilyen várnék, ha egyszer beleharapnék egy ibolyába (ahhoz is milyen aberrált személyiség kéne, virágot bántani!). Most fűszeres mangót, Tatint és kókuszt kértem. 

Ma voltam a Parlamentben is. Kicsit szétzilálták a napomat, úgy terveztem, hogy reggel, szép kényelmesen, elvégzem azt az orbitális nagybevásárlást, amire napok óta készülök, ehhez képest reggel már várt a főnökasszony levele, hogy ugyan mennék be hozzá mégse délután, hanem mostazonnal (még jó, hogy ébren voltam egyáltalán). Megteáztunk, aztán adogatott kézről kézre. Tisztára úgy éreztem magam, mint kezdő mensás koromban, és akik ott jelen voltak, sejthetik, hogy ez mit jelent. ;)

Ma egy kicsit megversenyeztettem magamért a Parlamentet és a Bizottságot, majd mindezt megünnepeltük J-vel, aki meg azért volt boldog, mert úgy járt, mint Csongor, csak visszafelé. Ismét sikerült cserbenhagyni a falkát, meg Mr. Alkoholt is, de legalább bitang fejfájással ébredtem és amit tegnap megittam, azt ma ki is sírtam.

Ígyszépazélet.