SCIC

A mai lakással pofára estem, szakmai vonalon viszont szépen haladok. Ha valaki még esetleg nem értesült volna róla: a munkamennyiségem attól is függ, hogy 4-es skálán hányas kompetenciapontszámot ítél meg nekem a főnök. Eddig 1-es voltam, mindenki onnan indul, csak én - pont nevezett főnök feledékenysége miatt - ott is ragadtam. Írtam neki, hogy ugye most már (hogy lassan lejár a 100 nap, aminek értelmében a régi rendszerben már tapasztalt tolmácsnak számítottam volna, egyharmaddal nagyobb fizetéssel) eléggé megmelegedtem ahhoz, hogy értékeljen?

Valahogy igy erzem most magam. Bar pont nem a SCIC/nel vagyok, hanem a Parlamentben, de mindegy. Bovebbet majd ha ekezeteim is lesznek.

Szóval szép meg jó dolog ez az újoncprogram, biztos sok szakmai segítséget fogok kapni a mentoraimtól, de momentán sokkal hasznosabb lenne, ha megdobtak volna 1000 euróval a következő 10 (vagy akárhány) szerződésemből levonva. Nekem még csak-csak oké, bár az árfolyam azért rendesen elveszi a kedvemet a költekezéstől, de ismerek jó pár embert, aki nem tudná hetekig finanszírozni a megélhetését, plusz még egy-kéthavi lakbért kiköhögni kaució gyanánt.

Ma egy kicsit megversenyeztettem magamért a Parlamentet és a Bizottságot, majd mindezt megünnepeltük J-vel, aki meg azért volt boldog, mert úgy járt, mint Csongor, csak visszafelé. Ismét sikerült cserbenhagyni a falkát, meg Mr. Alkoholt is, de legalább bitang fejfájással ébredtem és amit tegnap megittam, azt ma ki is sírtam.

Ígyszépazélet.

Végre elkezdtem örülni a vizsgámnak.

Ebben kétségkívül szerepet Játszott leendő főnöknőm is, akinek a neve is nagyon hasonlít egy népszerű animációs film egyik főszereplőjére, és aki nem csak hogy beajánlott a Parlament újoncprogramjába és már keresett nekem egy mentort, hanem odáig vitte leendő alattvalója iránti segítőkészségét, hogy felajánlotta: ha minden kötél szakad, lakhatok náluk, mivel a fia úgyis elköltözött.