Kezdődik kezdődik kezdődik!
Beküldte Raya deBonel -
Ikrekkel találkoztam ma, olyan másfél évesekkel. A legtöbb szavuk már érthető, összetartanak, utánozzák egymást, játszanak, játszmáznak... kész kis emberek. Ami megdöbbentett, hogy az anyukájuk mennyivel több figyelmet szentel a szebbiknek. Összeütötték a buksijukat, a szebbik sírt, a csúnyábbik nem. A szebbik megvigasztaltatik, a csúnyábbik hasztalan próbálja felhívni a mama figyelmét valamire, amit talált. Mindegy. Jön a délutáni alvás. Először a szebbiket vinné a mama, de a csúnyábbik olyan sírásban tör ki, hogy ő nyer. Aztán nem alszik.