egysoros

Magamat is meglepem, mennyire tökéletes barátnő tudok lenni egy maradéktalanul őrült férfi mellett.

Azt mondják, a nő két dologért képes mindent megtenni: hogy legyen gyereke, meg hogy ne legyen. Ennek analógiájára két igen hasznos férfiképesség: észrevenni, hogy bejössz egy nőnek, és észrevenni, hogy nem.

Hát az a nevetséges, hogy The Legal Alien (a továbbiakban: TLA) korábban már jellemzett angoljából személyesen úgy 60-70%-ot értek, Skype-on, fejhallgatóval viszont 100-at, és még szószedetet is tudok belőle csinálni. Ha egyszer leállok ezzel a melóval, tudatosan vissza kell szoktatnom magamat arra, hogy audiorendszer nélkül beszélgessek emberekkel. 

Egyszer fogok írni egy igen hosszú könyvet. A főszereplő nem lesz szép, nem lesz okos, nem lesz kreatív, se bátor, és a változatosság kedvéért még hősies se lesz a végén, jellemfejlődés meg ilyesmik se lesznek, de az egész történet mégis baromi jó lesz. Hogy ezt hogyan fogom kivitelezni, na ahhoz még távolodnom kell egy kicsit. 

A tolmácsolás olyan szinten elérte nálam azt, hogy pánik hatására tökéletesen nyugodt maradok és egy igásló rezignáltságával teszem a dolgomat, miközben a hangomon semmi nem hallatszik, hogy még az El Camino se tudott különösebb szívdobogást kiváltani nálam.

Azon töprengek, hogy ha lenne retúrom, és a tisztelt küldöttek állandóan szólásra jelentkeznének, majd amikor levegőt veszek és benyomnám a B gombot, legyintenének, hogy mégse, akkor vajon megoldódnának-e a pasizási problémáim.

Szeretek tükör előtt vetkőzni. Egy másik ember szeme is tükör.

A füstölő illata visszaverődik a fényes üvegről, bennem viszont nem talál ellenállásra. Ha legyintek, elhessentem, ha magamhoz ölelem, elszökik. Megadom magam: fonjon hát körül, lengjen be. Azt hinné róla az ember, elillan, de még napokig fogom hurcolni: hajamon, ruhámon, bőrömön.

- Mennyire egy rugóra jár az agyunk!
- Azért vagytok ti ennyire okosak, mert elég kettőtöknek egy rugó!

Eheti mensás termés.

- A kacsától nem tudok J-t mondani.

- A kutya a csajom, kielégíti, hogy velem lehet.
- Lány??
- Miért, ahhoz lánynak kell lenni?

- Engem gyíkká változtatott!
- És nem is múlt el.

- Láttam egy olyan ágytámlát, ami meg volt csinálva kalodának.
- És van guillotine kivitelben is?
- Minek? Ha már bent van a kalodában, ráérsz fűrészelni, nem?

- Az egy nyomi. Nem úgy értem, hogy lúzer!
- Akkor mégis mit értesz az alatt, hogy nyomi?

- Olyan hülyék az emberek. Kérdezi ma például, hogy hol ismertelek meg. Mondom, szerdán. És nem érti!! Akkor mondom, hogy a Kék Rózsában. "Hogy ez ilyen bulihely?" Nem, idióta, az egy étterem. "És csak úgy ült ott, és odamentél hozzá?" Áááá...

...avagy nem csak én találom nehezen a módját, hogy vagy elkerüljem, vagy értelmesen elmagyarázzam a "Mensa" jelenséget.

Még annyit elmesélek, hogy micsoda pernahajder vagyok: valahányszor a Starbuck's ba megyek, más nevet mondok. Meguntam, hogy az enyémet egyrészt nem értik, másrészt meg minek tudják. És képzeljétek, nehéz! Viszont amikor előttem áll egy "Sandra" feliratú pohár, úgy érzem magam, mintha legalábbis egy diákmatricát szereztem volna jogosulatlanul...