Micike

Ismét jelentkezem, bár nagyobb újság nincs, mint - ahogy Jóanyám mondaná - "büdösül néz ki" a körmöm. Mit csináljak, elszórakoztam. 

A hétvége tanulságai:

1. Semmi sem olyan "nagy szám", mint amilyennek kívülről tűnik. Vagy ha igen, akkor úgyis olyan kis számok szorzatából tevődik össze, hogy észre sem veszed.

2. Ne várj a "nagy szám"-ra, vagy arra, hogy bejelentse az érkezését.

3. Fogadd el, hogy nem tudsz felkészülni arra, hogy honnan érkezik a váratlan...

Kevésbé pontokba szedhető, de legalább olyan tanulságos, hogy ha az az egy dolog nem jött össze, amit szerettem volna, akkor baromira hiába volt velem mindenki irtó kedves és tényleg felhívtak és tényleg szerettek.

Az első bejegyzés Micikéről. Egyelőre nem nagyon mozdulunk ki, mert még töltődnie kell. A világnak se nagyon mutogatom. Beleszeretés folyamatban. Egyelőre ismerkedünk, kicsit még félve érek hozzá. Nem mintha félteném: hangosan hirdeti magáról egy gorilla sérthetetlenségét. Azért vigyázok, mert nem igazán tudom, mire hogy fog reagálni, és hogyan lesz jó neki.