szülinap

Az egyik Facebook-ismerősöm* rendezett egyszer szülihetet, és megfogott a gondolat, úgyhogy a harmincadikon én is megcsináltam. Fél évre előre bejelentettem, hogy a külföldiek is tudjanak repjegyet foglalni, és néhányan meg is tették: a Gyapjas és párja, Szöszke, egy tinderes holland, akinek anno leginkább szánalomból mondtam, hogy legyünk barátok, ő meg komolyan vette, na és Carl Square, aki már felbukkant itt. Az utóbbi időben többször is beszéltünk, jól jöttek a tanácsai a MY-Camp-őrület közben.

Lassan kezdek hozzászokni, hogy minden este másik országban ébredek, mint ahol lefeküdtem, az utóbbi napokban viszont leginkább egy karibi álomszigeten éreztem magam, és ez azért mindig kellemes bizsergéssel tölt el. Amúgy elvárnám a pasimtól, hogy magától szervezzen kreatív és romantikus programot a szülinapomra, de a nyelvi és helyismereti akadályokra való tekintettel ezúttal elnéztem neki, hogy csak a bakancslistámról pipáltunk ki néhány dolgot.