Ma egy kicsit kiakadtam

Elmondom, mi a zombi. A zombi nem az, akinek folyik le a felhám az arcáról, térdig lóg a nyelve, botorkál és meg akarja enni az agyadat. Az igazi zombik nem zöldek és nem lógnak véres fél csecsemők a hasukból.

A zombi az reggel felkel, derékban karcsúsított kabátot és magas sarkút vesz, nem felejti otthon a badge-ét, hallgat reggel egy kis Twizz rádiót, még a fülében valami amerikai popsláger, amikor az Exkiben megveszi a cappuccinóját elvitelre. Felkipkopol a metró lépcsőjén, kerülgeti a pocsolyákat, kibicsaklik a bokája a szépülő Schuman tér betonkátyúiban, aztán kinyílik előtte a fotocellás ajtó. Bonzsúr. Bonzsúr. Háó ár jú?

Megnyomja a lift gombját. Van egy panel, amin sárga nyíl jelzi, melyik jön legelőször: észre sem veszi. Birka módjára fordul meg és zsúfolódik kényszeredett mosollyal a többiek közé. Tizedik emelet. Huszadik emelet. Harmincötödik emelet. Milyen számrendszerben van ez? A küszöböt sikoltó fémkoponya alakú szegecsek tartják egyben. 

Négydecis műanyagpohárban jéghideg víz. Kabinok. Rosszul öltözött emberek, pincérmellényes, seggkilógatós küldöttek, hülye frizurások, sátánfejűek, néha kopaszok. Kolegosz. Kezdődik.

Hibrid jogalanyok eltérő kezelése, alig kétszer olyan hosszú, mint angolul, de érteni még így se ért semmit belőle. Mondja húsz percig, továbbadja. Még húsz perc. Francba, spanyol. Még húsz. Na megint. Nem érti. Beszél. Választékos. A mikrofon kikapcsol. A küldött meg se rezzen. Az angolt hallgatja.

Egy óra. Ebédszünet. Lift. Van egy panel, amin sárga nyíl jelzi. Birka módjára. Menza. Sor. Nem találják a halat, elfogyott a krumpli, férfi a pénztáros. Kis tasak só, kis tasak bors: Belgiumban nem ismeretes a fűszerezés. Tálca, kés, villa, pohár. Kerengés. Lapátolás. Futószalag viszi el a tányérokat. Felsorjáznak a kávézóba. Utánuk csattan a fém zsúrkocsi: fél 3-kor a kiszolgálásnak vége. A franciasalátát a kukába kaparják. A Schuman téren megint tüntet valaki. Kurdok, szenegáliak, kalózpárt, nem mindegy? Free Walaki. 

Három körül újra kezdődik az ülés. Áccsó, Voketija, Francözija prasó. Na ezt, hatvanhatszor. Tegnap legalább belemondta a szunnyadásból ébredő kolléga a kikapcsolt mikrofonba, hogy "hát ezt elk.rtátok, fiúk, és most magyarázzátok", de ennek még ennyi értelme sincs. Hibrid állandó telephely. A tagállam szempontjából átlátható kettős nem-adóztatás beszámítás nélkül. Nooormális?

Öt óra, vége, az elnök kedvesen megköszöni a tolmácsok munkáját, jó utat mindenkinek. Haza. 

A jogokat megtartjuk magunknak Lelke: Raya • Külcsín: Studio1 • Hálótárs: Netstudio