Beküldte Raya deBonel -
A táborban idén annyi műsorszámom volt (szabadegyetem, baglyozás, rögtönzött munkahelyi zaklatás - utóbbi ráadásul olyan hitelesre sikerült, hogy meghívást kaptam a jövő évi darabba is, ami külön kitüntetés attól, aki a Balu kapitány főcímdalát fordította magyarra), hogy nem volt elég időm inni és aranyköpéseket jegyzetelni. Szerdán viszont hamisítatlan after (vagy a táborra való tekintettel before)party volt, Fefe és S. úr főszereplésével. Először arról beszélgettünk, hogy a pasiknak egy konkrét nő hiányzik, vagy úgy általában az élmény.
- Az a baj, hogy nálam különválik a nő és a punci.
- Nekem meg pont az a bajom, hogy nem!!!
- Azt olvastam, hogy ha valakit belülről szeretsz meg, akkor gyönyörűvé válik.
- Hát, ha valakit láttál belülről, akkor kívülről annál már csak gyönyörűbb lehet...
Itt olyan vinnyogó röhögésben törtünk ki, hogy Fefe kért elnézést, mondván, nincs benne hangerőreferencia...Aztán a két, inkább IQ-ban, mint bicepszben erős férfiú elmesélte gyerekkora viszontagságait a durva és közönyös iskolai világban.
- Olyan rövid volt a szünet és olyan messze volt az udvar, hogy nem volt érdemes lemenni, mert már jöhettél is vissza.
- Valamit csinálnom kellett vele, és nem volt jobb ötletem, hát betörtem az orrát.
Nekem pedig klasszikus first world problémáim támadtak: beleesett a nachos a mártásba, csak nem azzal a felével, amelyikkel akartam. Ezen busongva elmeséltem a srácoknak, hogy villámcsapásszerűen lettem szerelmes, mire Fere merengve megjegyezte:
- A villámcsapás az villámcsapás, csak ízlés kérdése, hogy valaki szereti-e, ha belecsap a villám.
On a completely different note, Szöszkét se kell félteni, gtalkozás közben az alábbi párbeszéd játszódott le köztünk:
- Milyen a balatoni vitorlázás a tengerihez képest?
- Olyan, mint a legunalmasabb, lényegtelen, gittrágós EGSZB-szekció a parlamenti plenárishoz képest. Egyébként Brüsszelben vagy már?
- Nem, Mensa-táborban.
- Már megint?
- Nekem ez olyan, mint neked a Laukrisz-gála.
Tudunk egymás nyelvén. :) Meg tudjuk egymás gombjait is nyomogatni, például így:
- Ez de Zoral!
- Jé, ez egy generációs kifejezés. A féltesóm is mindig ezt mondja.
- Miért, egyidős velem?
- Kábé, 36.
- Micsoda?? Az baromira nem ugyanaz, mint a 32! Majd meglátod te is! Egyébként a Zoral nem saját ötlet, egy veled kb. egyidős, 29 éves barátnőmtől tanultam...
Azért a táborban se maradtunk poénok nélkül. Steve bácsi fia például népzenét klarinétozott, és amikor megkérdezte, ki ismeri fel a dalt, J (történetesen híres klarinétos elsőszülöttje) eminens tanulóként benyögte:
- A Vidróczki híres mája!
Asszem, erre mondják, hogy freudi...