Sárvári arany

Hát mert miért a biciklitúrán ne mondanánk hülyeségeket.

***

Az már a vonaton kiderült, hogy J-t beszippantotta az okostelefonja, akit mi csak Tepsinek hívunk, mert akkora. Van rajta egy alkalmazás, ami valós időben mutatja a dugókat, mégpedig úgy, hogy a városban közlekedő felhasználók fotókat töltenek fel róluk, erre pedig azzal ösztönzik őket, hogy attól léphetnek szintet. Ettől persze dugó lesz, mert mindenki gyök kettővel megy és fényképez, de legalább egy idő után már nem egy cumi lesz az ikonjuk. Bár tulajdonképpen kifejező: dugó=sok cumi. 
- És nézd, írni is lehet egymásnak! - mutatja lelkesen J.
- Mit, hogy menjél már gyorsabban? - szól bele fitymálva Carlos.

- Tábortűz volt, és az egyik srác elaludt. Később aztán fázni kezdett, és úgy döntött, hogy megpróbálja magára húzni a legközelebbi bolyhos dolgot, ami történetesen a kutya volt.

Aztán a Mensa-tábor leendő programjáról is röpködtek a sziporkák.
- Én mindig a társaságért megyek. Nem kell se kaja, se program!
- Jó, három napig összezárva éhezünk!

- ByeAlex is felléphetne. Egy száma van, annyit kibírunk, nem?

- Mi köze van Anettkának Gyurcsányhoz? Hát az én haverom írt Anettkáról egy számot...
- És a Gyurcsány adta elő?
- Na de ki az, akit Anettka inspirál?
- Sz@rból is lehet várat építeni.

- Az egyetlen háziállatom egy fél macska.

S. úr, a galamblelkű:
- Így nem tudok beszélgetni, mindenki egyszerre üvölt!
- Pedagógusnak ezt tudni kell kezelni!
- Persze, fejberúgom!

- A mensást egy hajszál választja el a sántától.