Próbáljatok csak a jövő héten e-mailt küldeni nekem!

Mottó: "Hogy milyen a vitorlázás? Mintha beállna az ember egy zuhany alá, és szaggatná szét a húszezreseket". 

Azt még nem mondhatnám, hogy tudok hollandul, de azt már legalább értem, amikor a részeg német tengerész angolul beszél. A tengerész persze már majdnem kalóz, és ez nagy szerepet játszott abban, hogy sutba dobtam mindenfajta elköteleződési fóbiát, függetlenségi vágyat - és szegény TLA-t is. Teljesen megértem a leonbergi azon igényét, hogy erről lehetőleg ne vinnyogjak neki, de a lelkiismeretem nehezen szabadult meg a fülemben visszhangzó konok kérdéstől: "mi lesz belőlem, majmocska, könyvelő??". 

Hát mindenki a saját szerencséjének a pogácsa, én se voltam okosabb, mint hogy tegnap én is elmenjek a Decathlonba húszezreseket szaggatni. Ugyanis szombattól szombatig ez lesz a programom: 

A földrajzban hozzám hasonlóan járatosaknak elmondanám, hogy az ott körülbelül Dánia meg Svédország, olyan helyek, amikről annyit tudunk, hogy rénszarvas, vodka, vacak filmek, jó dizájn. Zuzmó. Na, ide kellett nekem bikinit vásárolnom, ugyanis a kapitány úr megkívánja, hogy a kikötőbe befutáskor abban feszítsünk. Kicsit kényelmetlenül érzem magam, na nem a dekadens luxusyacht fedélzetén vagy a vadiúj fürdőruhában, a frissen hennázott hajammal és a legszebb zsupszkulcsommal felszerelkezve, hanem egy hímsovinizmuson alapuló párkapcsolatban. 

Kezdem hátrábbról: a leonbergi a félnótás hajós barátaival kibérelt egy hétre egy ilyet:

Az volt a terv, hogy castingot szerveznek és feltöltik a maximálisan 10 fős legénységet 6-7 lánnyal. Ennek a konstrukciónak az lett volna a szépséghibája (wink wink), hogy legalább 3-an kellett volna egy kabinban aludni. Így aztán maradtak annyiban, hogy a két másik lúzer legénységi tag nem csinál semmit, a leonbergi pedig beszerez két mensás csajt a leányságba, és bonus tracknek még jöttem én, aki nem elégedtem meg holmi magyarra fordítható elnevezéssel, így lettem Piratenbraut (=a kalóz nője). 

Erre reagált úgy az elitke asztalánál Titi, hogy szereti, amikor @ vagy én ott vagyunk, mert olyankor mindig van valami sztori. Hát az hétszentség. Már az érdekes lesz, hogy mi, az összeszokott páros, ismerjük egymást két hete, és rajtam kívül mindenki német. Persze ez utóbbira a kapitány részéről adekvát válasz az, hogy "working language on board is English", csak ettől még nem fogom kevésbé szegény rokonnak érezni magam, különös tekintettel arra a percre, amikor feltálalom a társaságnak a tojásos lecsót, amire elsőre a leonbergi is azt mondta, hogy jól néz ki, majd rászóltam, hogy nyugodtan lehet őszinte, erre bevallotta, hogy úgy néz ki, mint ami egy gyomrot már megjárt, ennek ellenére úgy befalta, hogy a fedélzetre is azt rendelt.

Szóval ezért kellett tulipiros vitorlás dzsekit, kék-fehér csíkos, masni fazonú bikinit meg mikroszálas törülközőt vennem - kerülamibekerül - mert nem mehetek augusztusban síkabátban, még ha indokolt lenne is. 

Asszem, a bejegyzésből kiviláglik, hogy nem vagyok egészen meggyőződve a vitorlásút sikeréről és a náthámra gyakorolt hatásáról, de azért rákkenrooooll!