Beküldte Raya deBonel -
Ez most egy ilyen hét, a kreativitásomat hátráltatja, hogy a billentyűzetem még mindig teás, viszont így sokkal jobban haladok a kellemetlen feladatokkal, úgy is mint olyan dolgok befizetése, amiket majd amikor csinálok, nagyon fogom élvezni. Ehhez kapcsolódóan a Citibank olyan produkált, amilyet nem hittem, hogy a 21. században egy bank (figyelem, bank, nem falusi takarékszövetkezet) megengedhet magának. Idézem.
- (sallala, Verdi-életmű)... Jó napot kívánok, miben segíthetek?
- Jó napot kívánok, Hickenberger Adél vagyok, az a problémám, hogy a netbank nem enged utalni.
- Pillanat, máris nézem... meddig jut el a folyamatban?
- Hát beírok mindent, megnyomnám, hogy mehet, és ekkor közli, hogy sajnos ezt nem tudjuk végrehajtani, próbálkozzon később.
- Talán mert vasárnap van?
- Holnapi dátummal akartam utalni.
- És szeretné, hogy én most felvegyem ezt az utalást?
- Igen, legyen szíves.
-... (sallala, Mozart)...Ööö... ez furcsa, úgy tűnik, a devizautalás nálunk se működik. Új még a netbanki rendszerünk. Esetleg telefonáljon holnap, akkor bent lesz a kolega, aki ezzel foglalkozik.
- Ez komoly? Úgy értem, nekem holnap nem lesz időm telefonálgatni, viszont nem hiszem, hogy a háziuram megértő lenne, ha azt mondom neki, hogy a bankomnak még új a netes felülete!
- Hát, fel tudom venni jegyzőkönyvbe. És akkor holnap elutaljuk.
Hát így. A másik erődítmény, amivel küzdök, az a cég, ahol gyanúsan olcsók az elektronikai cikkek, émelyítően kedves és gyors ügyfélszolgálatuk van, viszont úgy tűnik, erre megy el az összes energiájuk, mert a szállítást 7-14 munkanap határidővel vállalják. Vélhetően nem számít munkanapnak a kazah nyombélfonók állami ünnepe, a kopoltyúk világnapja és a tuvalui elnökválasztás évfordulója.
De legalább megérkezett a fotóstáskám, a következő 4 napban egymásnak fognak adni engem az ír couchsurfingesek, és már megint csomó mindenből kimaradok, ami Brüsszelben lesz, és ez jó.