Zöldbors mártás

Muszáj volt ilyet is csinálnom, mert a közelmúlt tapasztalatai megingattak néhány, eddig stabilnak hitt véleményemben. Tényleg káros E-számokat enni? Hát, most találtam egy ilyet, ami erősen kérdésessé teszi, hogy teljesen mindegy lenne, mit eszünk, mert a szervezetünk majd úgyis szétválogatja. Vannak bizonyos bűnös élvezetek (régen ilyen volt nekem az almalé, az instant tea, a Maggi görög gyümölcslevese, más-más életszakaszaimban), de alapvetően Jóanyám révén viszonylag reformtáplálkozó vagyok, és a legtöbb kaja, amit megeszem, tényleges főzéssel készült. 

És hogy jobb-e a porból készült mártásnál az, ami így kezdődik?

Hát. Először is minden alapanyag (INCI szerint soroltam fel, vagyis mennyiségi sorrendben) kiérződik belőle. Nem tudom megmondani, melyik üt fejbe először: a rozé savanykássága (elég ideig rotyogtattam, hogy alkohol ne maradjon benne), a mustár agresszív, de tompa csípőssége, vagy a gyönyörűséges, új márványmozsaramban megtört borsszemek könnyeden agyig felgomolygó csiklandozása. Minden kanál után elgondolkodtam, hogy ez most jó-e így, milyennek kellene lennie. Aztán mielőtt rájöttem volna, elfogyott.

A képen hal látható (fagyasztott Pangasius, tudom, az igénytelenség netovábbja), bedörzsölve sóval, lime-mentával és paprikával, sütőben sütve, köretnek szóra sem érdemes párolt zöldség.