Beküldte Raya deBonel -
Iszonyat sokszor visszaköszön mostanában férfiaknál és nőknél is az az életminta, hogy huszonévesen teljesen hülye indokkal, és/vagy nem a megfelelő személlyel alapítanak családot, aztán 35-40 évesen elválnak. Ennek nem csak az lehet a folyománya, hogy hátralévő életükben a házasságnak még a gondolatától is borsódzik a hátuk, hanem hogy onnantól kezdve már az igazi szerelmet keresik, és/vagy azt az embert, akivel nekik jó. Már nem hajtja őket a fajfenntartás, megengedhetik maguknak az ún. jövő nélküli kapcsolatokat is.
A gond csak az, hogy én még 25 sem vagyok, és már ugyanígy gondolkozom...