Aufguss

Ameddig nincsenek a kezem ügyében a fotók, addig legalább azt elmesélem, amiről amúgy sincsenek. 

A leonbergi ugye nagy barátja a szaunáknak. Ezek a dél-németországi komplexumok magyar ésszel felfoghatatlan képződmények. Ugyanúgy van benne tizenötféle, szépen dekorált szauna, mint otthon az Aquaworldben, de nem csak úgy hebehurgyán összevissza, hogy mindenki megy, ahova akar. A németeknél rend van, és Aufguss. Ez megint egy lefordíthatatlan szó, mint a Verschlimmbesserung (fogpiszkáló, ha el nem), a Streicheleinheit (szeretgetés-egység), Anstandrest (illendőségből meghagyott maradék), Scheissschnorre (nem vagyok biztos az s-ek pontos számában, de a pofátlan tarhátort hívják így) és Rockzipfel (anyja szoknyáján csüngő). Na de vissza az Aufgusshoz.

Egy szaunában átlag kétóránként van Aufguss, ami jobb helyeken annyit tesz, hogy kb. tízpercenként történik valami. Erre szükség is van, mert ugye nem locsolgatja mindenki szabadon a kályhákat, ezért ha nincs Aufguss, akkor száraz hőség van. No de szerencsére vannak erre a célra rendszeresített alkalmazottak (ezen szoktam is gondolkozni, hogy mit csinálnak egyébként, esetleg másodállásban marketingmenedzserek a szomszédos hotelban vagy mi), akik még nagyobb szerencsénkre fel vannak öltözve.* Ők először bemutatkoznak, elsütnek pár langyos viccet (bár vannak kivételek, lásd lentebb), aztán lelocsolják a kályhát illóolajos vízzel vagy jéggel, aztán legyeznek. Egyenest a kedves vendég pofájába, aki ezt még élvezi is. Aki véletlenül nyújtózik egyet, az dupla adagot kap. Meg általában a környéken ülők is, ugyanis, mint azt a torreádorok is tanúsíthatják, törülközővel nehéz célozni. 

Persze mindegyik fürdő igyekszik kitűnni valamivel. A tegnapi például a legnagyobb szauna Guinness-rekordját tartja, ezen kívül van bécsi kávéház-szauna (nem vicc, kristálycsillár van, a polcon kávédaráló és sütistál), mozi-szauna (60 fokon végig lehet nézni egy félórás filmet, nem?), és szelénes, kalciumos-lítiumos és Holt-tengeres medence. Meg panorámamedence bárral. Hm. Eddig nem értettem, mit eszik Szöszke a nyaralóhajókon, de azt hiszem, pasival ki lehet bírni. A kedvenc Aufgussom viszont változatlanul az az egy hónappal ezelőtti élmény, ahol a The Wall szólt, miközben egy Pink Floyd-pólós fickó egy homokzsákkal legyezte ránk a gőzt, majd vigyorogva megjegyezte, hogy az övé két méter hosszú.

*Azt, hogy a német szaunákban mindenki kötelezően pucér, gondolom, nem kell sokadszor is elmondanom. Viszont tegnap arra jöttem rá félhangosan, a leonbergi nem csekély derültségét kiváltva ezzel, hogy a törzsközönség nagy része olyan kövér, hogy ülve már semmi illetlent nem látni belőlük.