Beküldte Raya deBonel -
Tisztes belga pógárrá válásom ismét kudarcba fulladt, de fene bánja. Adélka kontra bürokrácia.
Az úgy volt, hogy én hallottam sok mindent: kötelező regisztrálni az önkormányzatnál, lehetőleg 15 nappal az érkezés után, nem kötelező, 1000 euró adót kell fizetni a belga államnak, 45 eurót kell fizetni a magyar államnak, anélkül nem lehet előfizetésem semmire, satöbbi. Megpróbáltam utánajárni, de csak annyit sikerült kiderítenem, hogy ingyenparkolási engedélyt a Vész kocsijára akkor se kaphatok, ha netán állampolgárrá avanzsálnék menet közben, mert nem az én nevemen van a jármű, ráadásul harmadik országban (hagyjuk...). (Zárójelben: ennek az intézkedésnek maximum irgumburgum funkciót tudok tulajdonítani, tudniillik ha háztartásonként 1 kocsi lehet, akkor mit érdekli őket, hogy az a sajátom, a haveromé vagy netán eladtam ezt a jogosultságot a kínai zöldséges nejének, hogy ne ketyegjen a Lexusra az óra? Mondjuk ez utóbbit még érteném, mert a második kártya 5 helyett 50 euró. A harmadik már 200. De hát akkor, csókolom, határozzanak meg azonos összeget minden kártyára, nekünk szerintem 50-et is megérne hosszú távon, hogy ne kelljen állandóan dobálni az órába. Mindegy, mellékvágány.)
Na de pár hete összeszedtem magam, és elmentem sorbaállni. Úgy tűnik, ez itt is elkerülhetetlen része minden folyamat elindításának, hiába a fejlett netes időpontkérő rendszer. Ott ugyanis október 31-ére adnak időpontot, módosításra remény sincs. Olyankor meg legyen Belgiumban, akinek két anyja van, én asszem Ninikével főztem tepsis csirkét és Kék Rózsába készültem éppen akkortájt. Személyesen viszont sikerült némileg befolyásolni az események láncolatát, és kijött egy ma reggeli randevú, Tegnap összeszedtem a szükséges dokumentumokat is, néhány telefonhívással tisztáztam azt is, hogy a tőlük kapott emailben közöltekkel ellentétben a lakás tulajdonosának oltási kézikönyve mégsem múlhatatlanul szükséges az én lakcímem regisztrációjához, és ma reggel fütyörészve odamentem. Öt euróért csináltattam fényképeket, belibbentem, és a randevúmat megelőző 10 percben a következő információkkal lettem gazdagabb:
1. Nem működik a rendszer, semmit nem tudnak regisztrálni, vissza kell jönnöm holnap, vagy ha addigra nem gyógyul meg, akkor jövő héten. (ez egyébként szimpatikus, úgy lett először 5 perc alatt jogosítványom, hogy a Cora okmányirodájában mind a személyi-, mind az útlevélkiadó rendszer megadta magát, és csak jogsit tudtak kiadni)
2. Ők csak állandó lakcímre szóló kártyát tudnak kiadni, vagyis ha az nekem egy másik országban van, akkor annyit érek el ezzel a regisztrációval, hogy fizethetek regionális adót és ideiglenes lakcím utáni adót. És egyébként is belga bankszámlát kellene nyitnom, de erre lesz még 3 hónapom.
A reggelim ma igen változatos volt (a kreativitáskurzusra készített házi feladatom maradékát, i.e. egy kenyérhéjból készült merőkanalat ettem vajjal, és egy maradék almát sambal oelekes sajttal), de meszet nem tartalmazott, úgyhogy ezt inkább passzoltam. Ugyanott tömeggyilkosra viszonylag kevéssé emlékeztető igazolványképek kérhetők, igény szerint autogrammal.