12/72

A fenti szám az alvással töltött órák arányát jelzi a teljes eltelt időhöz képest. A bejegyzés a többi 60-ról szól.

Kicsit rosszul esett a 3:50-es kelés, cserébe mehettem gyalog, mert olyankor Brüsszelben nincs tömegközlekedés (éjszakai sincs). Szerencsére csak másfél kilométer, a minimálpakolásban meg már bajnok vagyok.

Ezt a táblát már láttam egyszer, de most se volt rá sokkal több agyam. Hülyeturista fényképez. 

Megérkezni egy idegen városba mindig egy kicsit para. Kidob a busz egy kihalt pályaudvaron, kint buszok és villamosok cikáznak, de nincs egy tisztességes térkép, ami megmondaná, hogy EZ bzmg merre megy és hol kell átszállni. Ráadásul fogalmam se volt, hogy a falka vár-e rám, vagy én fogok még órákig malmozni, mire beérnek a reptérről. Ezért a hedonista lődörgés helyett a szokásos idegbajos sietséget választottam, és mire elértem a Weteringscircuitra, elátkoztam az egész nyavalyás holland közlekedési infrastruktúrát, amit varázsgomba hatása alatt terveztek, ecstasy-ködben fektettek le és beszívott sofőrök üzemeltetik.

Tessék megnézni például, ezek a kocsi közepére is tettek pilótafülkét. Itt utazik a tanulóvezető, vagy mi?

Szerencsére legalább terveztek gyalogösvényt a bringák tömött sorai közé.

A villamos ötször áll meg megállónként, és minden gyorsításkor olyan hangot ad, mintha egy sugárhajtómű indulna be. 

Volt egy kisebb szívbajom, amikor a szállodában közölték, hogy egy darab kétágyas szoba van a nevemre foglalva (hogy lehet ez, hiszen ahhoz NC nevét adtam meg), ráadásul kint lógott a "megtelt" tábla. A recepciós kérte a sűrű elnézéseket, és szervezett nekünk egy háromágyast a szemközti hotelben, ami drágább volt, kisebb a reggeliválaszték, de legalább ingyen mérték a wifit. 

Szívem szottya falkatagok egy fél órával utánam érkeztek, miután megspóroltam nekik tíz perc heves vitát azzal, hogy egyértelműen jeleztem: kimész, balra fordulsz, fogsz egy keresztet veszel háromnapos jegyet. Aznapra két programot tűztünk ki: egy boltot, amit NC-nek ajánlott a dílere, ahol olcsó az S II, meg egy tetszőleges coffee shopot, ahol nincs túl nagy füst (sic). 

Egyre kijjebb araszoltunk a városból, kezdett ismerős lenni az etnikai közeg, és már kezdtünk bemorculni, hogy miért nem mondta a GoogleMaps, hogy ez nem egy villamosmegálló, hanem öt, és egyébként is, hol van már. Pedig utunkat ilyesmik vidámították:

A szemfüles néző olyan szövegrészletet is felfedezhet a képen, amivel a "Bakker Dekker" főmotívum hatásos mondókává variálható.

Ez pedig a bolt címe. Vélhetően a maffia semlegesítette őket. Hát itt sem vettünk telefont.

Ilyen túra után az orvos is felírna egy kis kávét sörrel.

Azt mondtam, hogy az ebéd szalonnás-almás palacsinta volt? 

Itt következett az édes élet része a dolognak...

Don't worry, ask for hemp! Füves csoki kommersz módra.

Ez a nap designfotója. 

Elkértem a vécékulcsot, erre ezt kaptam. Egyszerűség, simplicity, megmondta a miniszter úr is. Kár, hogy a nevet már lefoglalta a Szimpla hírlevele...

Ha kockákkal van az ember, sok érdekességet észrevesz, ami egyébként elkerülné a figyelmét, és most nem csak arra gondolok, hogy kínodban már inkább szecessziós homlokzatokat nézegetsz, mint hogy arra figyelj, amit mondanak. 

Érdekfeszítő vita folyt például arról, hogy ezt most akkor hogy is lehet értelmezni. Legalább -41% kedvezmény, az logikailag 41%-os vagy annál nagyobb áremelés, nem?

Magyarok mindenütt.

Tőle tudtuk meg például, hogy merre van az Absolute Danny nevezetű férfi fétisruha férfiruha-fétis  fétis férfiruha-bolt. Tudniillik az mindannyiunk figyelmét elkerülte, hogy a másnapi parti erősen dress code-os lesz. Példának okádé nálam is csak rózsaszín bugyi volt.