Oroszlán

Jóval könnyebb úgy nem irigykednem másokra, hogy én közben Budapesten vagyok. Nagyon örülök, hogy némelyik csoporttársam Írországban vagy Amerikában kezdi meg a következő tanévet, de egyáltalán nem lennék a helyükben. Ugráltam én már eleget a világban. De mennyivel jobb az, hogy hallok mondjuk egy érdekes konferenciáról, és nem az jut eszembe, hogy erre most nincs időm felkészülni, mert be kell fejeznem egy plüss fokhagymagerezdet, vagy hogy be tudom vállalni a beeső munkákat anélkül, hogy azon aggódnék, hogy megint ki fognak vágni egy tantárgyról. Így már tervezhetek olyat is, hogy október környékén vennék egy helyes kis autót. További fejlemény, hogy közben nem akarok olyan társaságokkal lógni, akikhez semmi közöm. Nem kell szeretniük, sem érteniük, így is több emberrel tudok olyan kapcsolatban lenni, amilyenben viszont szeretnék, mint ahány találkozást az introverzióm egy héten elbír.

Az idei Mensa-tábornak volt már egy kis felütése, ami miatt a kutyáson kívül szegény Hermionéra haragudtam meg, és pont a Balaton-parton sikerült közölnöm vele, hogy megb.szhatja a fűnyíróját, nyuszika, bár ezt utóbb kibeszéltük mindenkivel, akivel kellett. Viszont ezzel sikerült megint alfa nőstényként bemutatkoznom pár embernek, ami nem volt célom, mert a francnak se hiányzik a cicaharc, amúgy se egy ligában játszunk.

Meglepően jól sikerült viszont az élményakadémiás csapatépítés. Váratlanul összeállt a fejemben kábé minden, amit eddigi pályafutásom során megtanultam: motivált az a tolmácsolásbeli alapelv, hogy problémát nem hagyunk megoldatlanul, aztán a véget nem érő ötlet-facsarásrohamok által gyorsan napvilágra nyomorodott egy ötlet, és a szintén tolmácsolásból örökölt szakmai ártalom révén sikerült is kellő orgánummal és röviden belekiáltanom a tömegbe, hogy aztán a kezdeti mensás jókislányságom alatt megismert Tudor rásegítésével tényleg hallgassanak is rám a népek. A második játékban már úgy jelöltek ki koordinálni, hogy ott már fogalmam se volt, mit művelek. Bár ha a végén egyszer az életben nem úgy sétáltam el egy hasonló programról, hogy nem értettek meg és nem lettek kiaknázva a képességeim, akkor annyira rossz az sem lehetett.

Csütörtökön Habibinek megírtam majdnem a teljes igazságot arról, hogy mit érzek és mit nem. Muszáj volt, mielőtt továbbítom neki a hivatal által végül szignált meghívólevelet.

Könnyebbségként pedig:

- megalkottuk a "balkáni Rapunzel" fogalmát, amikor Mcell az erkélyről kifelé hajolva fésülgette ábrándosan melírozott fürtjeit. Crocs papucsban.
- a szenvedő szerkezet ragyogó példája: "Ez nincs tökéletesen elmosva", "Ez nem nincs tökéletesen elmosva, ez egyáltalán nincs elmosva!"

Valahogy így.