Beküldte Raya deBonel -
Hát ennek is eljött végre az ideje, három hónap adminisztratív bénázás* után elkezdhettem elsajátítani ezt a remek nyelvet (sajnos most egyetlen holland író se jut az eszembe, akinek az ékes nyelvének hívhatnám). Már jó régen nem használtam a nyelvtanuló izmaimat, érdekes volt. Meg ahogy belegondoltam, a japánon meg egy rövid ideig az olaszon kívül soha nem tanultam az alapokat anyanyelvi tanártól. Szerencsére délholland a hölgy, vagyis ohne hörgés.
A legjobb az volt, amikor az egész csoport karöltve szenvedett a "nu" kiejtésével (=nü), a francia csaj meg én voltunk viszonylag komfortosak a témában, a többiek meg tisztára olyanok voltak, mint a lovagok, akik azt mondják: nü.
Elszámoltunk 99-ig, megtanultunk bemutatkozni, és végigmondtuk az országainkat. Még úgy is jóval érdekesebb, mint ugyanez egy magyar nyelvórán, hogy a 13-ból 4 lengyel van. Azt hiszem, reprezentáljuk a bevándorló népességet: angol, görög, portugál, ukrán, litván, lett, francia, meg egy marokkói (az a terrorista típus, de egész jó fejnek tűnik). Németek itt nyilván nem lesznek, nekik minek hollandul tanulni, elég, ha megégetik a szájukat valamivel.
Ami pedig a címet illeti, az országot hívják Nederlandnak, de ha jól értettem, annak a végére is tesznek egy sz-t, a Nederlands meg a nyelv. Nem egy logikus műfaj, de nem tűnik nehéznek (kop-kopp). Az viszont már biztos, hogy a hiányos némettudásom miatt morgolódók egy darabig csöndben kell, hogy maradjanak, mert ezt a két nyelvet öngyilkosság lenne egyszerre tanulni.
*Ez egy erősen kedvezményes tanfolyam bevándorlóknak, következésképp a tanulók 80%-a vagy importfeleség, vagy vendégmunkás. Egy évre 30 euró (!!), ezért hetente nettó 6 óra oktatás jár kb. 12 fős csoportban. Ami baromira tetszett, az a tanulásiképesség-teszt volt, vagyis lehetett reményem, hogy ezúttal nem lesznek félanalfabéták a csoportban. Hogy emiatt vagy miért, azt nem tudom, de alsó hangon 2 hónap várakozásra készítettek fel. Amit meg én csesztem el, hogy amikor az elején kérdezték, mikor érnék rá, akkor kapásból bemondtam, hogy délelőtt, csak ne hétfőn, vagy bármelyik este, és valamiért az estét nem írták a papíromra, ezért nem kerültem abba a csoportba, ahova az egyetemi kollégák. Bementem javítani, de így is átcsúszott a kezdés idénre. Ezek után kaptam még egy kisebb agyérgörcsöt, amikor a behívólevélen azt láttam, hogy "ha ebben a naptári évben még nem fizettél, akkor a második órán kell leróni a 30 eurót", de most már nálam van a labda: tudom, hol és mikor vannak az órák.