Beküldte Raya deBonel -
Oviedóba kizárólag a Vicky Cristina Barcelona miatt szerettem volna elmenni, no meg a Calle Gascona kedvéért, ami a cider-cidre-sidra nevezetű kaméleon-ital Mekkája. Már amennyire alkohol esetében ez a kifejezés használható. A leonbergi ugyan továbbra is a sört választja, de az élményért mindenképpen megérte betérni.
Persze nagyon nem néztük a naptárt, amikor megterveztük az utat, így sokadjára is meglepett, hogy karneválozókba botlunk. Pont ez a sidrás délután volt az a kedd, amikor tetőfokára hág a hangulat, mindenki eszik-iszik és hülyébbnél hülyébb jelmezeket ölt. Az, ahogy kiszolgálnak, már magában tudomány. Itt mesteri szintre fejlesztették tulajdonképpen a pohárba pisilést, legalábbis a célzás részét. A pincér fog egy palackot, a feje fölé emeli, vezeklő arcot vág, nem néz se fel, se le, mintha látni se akarná, mikor önti nyakon saját magát, és csodák csodája, a lé egyszer csak folyni kezd, pontosan bele az ágyékmagasságban tartott pohárba. A szimbolika kristálytiszta, a koreográfia hibátlan. A sidra meg finom, savanykás, és csúszik.