Ficánka

Ismét csupa jó dolog történik. Hétfőn leadtam a két fordítást, sikerült a diagnosztikai vizsgám*, vásároltam*, kimondhattam élő egyenes webközvetítésben azt, amiről tolmácshallgató korom óta álmodtam (szó szerint), hogyaszongya "Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transzszexuális", bejelentkeztem Brüsszel magyar celebfodrászához, és felépülvén az elmúlt hetek zombiszerű munkasokkjából, kicsit rendszereztem az életemet, vettem egy motivációs vizuáltáblát, kitakarítottam és rendet raktam. Ideje volt: a bácsi tegnap jött valami szűrőt kicserélni, és utána levelet írt, hogy uram jézus (bár arab lévén ezt nem egészen így fogalmazta) micsoda kosz van, hát sárga a zuhanyfüggöny!! Megnyugtattam, hogy az csak a hennám. 

*Ez úgy volt, hogy amikor tavaly augusztusban Firenzében összefutottunk az egyik kollégámmal, akinek a Parlament adott egy háromhetes tanulmányi utat az olasztudása csiszolására, akkor én is elkezdtem gondolkodni rajta, hogy adhatna nekem is a Parlament egy háromhetes tanulmányi utat az angoltudásom csiszolására. Hófehérke lehűtött, miszerint azt csak akkor lehet, ha az előző évben 40 napot dolgoztam. Hát ez tavaly nem jött össze, idén viszont 37 napom van. Amint kaptam még hármat, rögtön szóltam Hófehérkének, akinek megesett a szíve rajtam, és szerzett nekem derogációt. A diagnosztikai vizsga az olyan, hogy egy nagy ülésteremben felültetnek a pulpitusra, felolvasnak egy 6 perces szöveget, esetemben a BKV színeváltozásáról, aztán azt nekem konszekben vissza kell adnom. Meglepetésemre nem cincálták sem a kiejtésemet (sőt, Hófehérke dicsérte a javulást, thank you Speakeasily!), sem a nyelvtanomat, csak a szókincset és a kifejezésmódot. Szó se róla, a csuklósbuszt és a bilikéket tényleg nem tudom. És még mennyi mindent nem! Ezen hivatott ezek után segíteni az a 3 hetes tartózkodás, amiből két hét lesz az edinburgh-i nyári fesztivál és a kapcsolódó kéthetes "haladó angol és tolmácsolás" kurzus, egy hét meg vagy Cambridge, vagy London. 

**Úúú. Az átlagosság és a jónősítési projekt jegyében szereztem egy decens, egyenes szárú, fekete munkába járós nadrágot, egy fekete bőr magassarkút, egy finom szürke pulcsit, egy cicababás ceruzaszoknyát, egy adag karkötőt és némi pezsgőszínű fehérneműt, aztán kedveskedtem egy kicsit a saját lelkemnek, és vettem még háromféle indiai fűszert, csokis tusfürdőt meg kalózos bugyikat, ez a nadrág pedig egyszerűen hozzám szegődött.