Egyedül

Ez is itt van megint, végre sikerült felfognom, hogy szingli maradtam. Mindenki nagyon kedves velem egyébként, éjszakába nyúlóan hallgatják a vinnyogásomat. Tekintve, hogy leginkább a szüleimről és J-ről van szó, nem hiszem, hogy valaha viszonozhatom a szívességet, de azért jól esik. 

Nagyon sz.rul azért nem vagyok, igyekszem nem elveszteni a reményt, és a jövőbe tekintő optimizmus jegyében máris lehetőséget adok az igények jelzésére. Mostantól lehet jelezni az érdeklődést, ekkor indul a 2 hónapos próbaidőszak, ami alatt se lelkesedést, se valódi, se színlelt érzelmeket, se komolyabb testi kontaktust ne várjon el senki. Fel vagyok rá készülve, hogy ennek hatására egy mégoly ígéretes kezdemény is érdektelenségbe fullad, sőt, ezt az opciót választanám inkább ahelyett, ami most van.