Beküldte Raya deBonel -
Tegnap műveltem valamit, amire azért valahol büszke vagyok. Régen, amikor még nem nyaltam be magam az elnökségnél csontig, és amikor még mindenki éhenkórász kislánynak nézett, KR után az "elitke" mindig cukrászdázni ment. Engem sose hívtak, sőt. Hivalkodóan nem hívtak. Az ott maradók, azaz mi, még nem voltunk olyan jóban, hogy automatikusan együtt menjünk afterezni, de egyszer csak rászoktunk. Aztán jött NC, aki abszolút elitke volt már akkor is, és valamiért úgy döntött, hogy velünk jobban lehet partizni. Talán innentől számítódik a falka kialakulása.
Csakhogy közben az "elitke" tagjai elmaradoztak, mi meg nagyon ráértünk, és egyszer csak azon kaptuk magunkat, hogy mi vagyunk a "régi" mensások, mi vagyunk, akiket több ember ismer névről, mint ahányat mi ismerünk, és hát nagyon óvatosan még talán azt is kijelenteném, hogy mi lettünk az "elitke". Legalábbis most már nekünk kezdtek zártkörű afterpartijaink lenni. És közben bedolgoztuk magunkat a zsíros elnökségi meg ügyvivői pozíciókba is...
Azért azt gondolom, mi sokkal toleránsabbak voltunk az aftereken, hónapokig elviseltünk egy-egy szörnyű alakot, mielőtt valaki (mostanában többnyire én) megmondta neki, hogy kívül tágasabb. Na de ha szabadtéri helyre ülünk??
Naszóval, tegnap Farkaskölyök-nézőbe volt menés. Én tökre megértem, hogy nem akar az ember mindenkit beengedni a lakásába, tehát tulajdonképpen én vagyok a hülye, amiért azt mondtam az újoncoknak, hogy szokott itt lenni afterparty, ezért utána rám néztek, hogy most mi van. És tulajdonképpen nem is csináltam semmi hősieset, csak megittam a saját közlékenységem levét, és elmentem velük a Gödörbe. Egyébként tényleg a régi szép időket idézte: egyedül voltam lány, és senki nem ismert semmilyen előtörténetet a Mensából. Asszem, valahol már értem Mátyás királyt.
Azért úgy kisebb a veszteség, hogy előző nap privát audienciám volt a trónörökösnél...