Balkán

A reggeliért már megérik ezek a kiküldetések. Az a nap már nem kezdődhet rosszul, ahol füstölt lazac van az asztalon. Gyümölcssalátát is kérek, ó, nahát, és vannak magvak is (most nagyon rájuk kattantam, konkrétan kilencfélét tartok otthon Brüsszelben). Meg hát persze zöld tea, már-már elvonási tüneteim voltak.

Az már nem ennyire frankó, hogy még szinte sötét van, amikor elindulok, és jéghideg. Mindent hó borít, egész más, mint amikor jöttem. "Slush" - jut eszembe, hogy miben is tipegek pontosan, mert persze a kedvenc cipőmet vettem fel. 

Az eligazításon már tömörülnek előttem a sógorinák. Amikor kiderül, hogy magyar vagyok, az egyik megjegyzi: "Amikor te azt mondod, igen, én azt mondom, nem", de aztán mégis beszélget velem egy kicsit. Ezek után egész nap nyakatekert jogi szövegeket olvasok franciául.

Délután újabb eligazítás. Egy jóravaló (vagy inkább: jobb sorsra érdemes), szőke, szemüveges olasz gyereket küldtek le, hogy magyarázza el szegény hülye kelet-európaiaknak, hogy is van ez a dolog. Idézem.

- Akkor hogy is kell románra fordítani ezt a települést? Komárom vagy Komárno?
- Minden országban azt a nevet kell használni, amit ők használnak.
- De Romániában ez semleges. Nekünk nincs külön nevünk erre a városra. Budapestre van, mert az nagy város.
- Mondok egy példát olyan városra, aminek csak egy neve van: Timisoara...
(Hé! Hó! Há! - izgatott felhördülés)
- Na jó. Maga például honnan jött?
- Baia Maréból, annak három neve van: román, német és magyar.

Jó taljánunk arcán itt jelent meg az a kifejezés, amit "mamma mia, hogy keveredtem én ezek közé a tébolyodott balkániak közé"-ként tudnék leginkább lefordítani. 

Én nem tudom, mit gondoltak rólunk már egyébként is, mert már az ebédnél is alakítottunk. Az egyetlen közülünk, aki be merte vállalni a nyers licsit, nem tudta, hogy kell enni. Biztattuk, hogy próbálja kézzel. "De az nem bunkóság?" - kérdezte. Hát, az még nem lett volna az, hanem a nyerítés, amit ezután rendeztünk, már drága kabinfőnökünket (egyszemélyes kabin, hát istenem) is zavarba hozta egy kicsit.