Beküldte Raya deBonel -
Mert nálam ahhoz, hogy valami jó történjen, először el kell érnem egy folyamat végére.
Most például már egészen hozzászoktam a gondolathoz, hogy hetente 1-2 napot dolgozom (azt is ugye úgy, hogy esetleg gyakorlatilag csak fél órát, és még készülni se kell, mert nem raknak fel semmilyen dokumentumot), a többi nap pedig 10-ig alszom, iszom egy teát, elolvasom a híreket, elmegyek csemegézni kicsit a leárazások között, hazajövök, főzök valami egészségest, alszom egyet, esetleg jógázom, este pedig lógok a Skype-on. Na azért ez így nem egy életcél. Szóval most, hogy ebbe már belerázódtam, nesze egy szerződés jövő keddre, a szerda-csütörtöki parlamenti meló mellé. Ja és elvileg még EPSO fordítói vizsga is lenne, de azt próbálom átkérincsélni másik időpontra (tökre nem érdekelne amúgy, de szeretnék elmenni assessment centerre februárban, és félek, hogy ha a fordítói tesztet nem csinálom meg, nem engednek).
További terveim között szerepel egy heti egyszeri dráma-impro workshop, amire csak az én piszkos kis titkomként fogok hivatkozni, ugyanis alsó-középszintű franciatudással rendelkezőknek szól, és komoly részét képezi a kiejtés csiszolása és a nyelvtani hibáktól mentes, fesztelen beszédkészség kialakítása. Messzemenően nekem szól, de elég ciki lenne, ha F. (mint Főnökasszony) megtudná (bár tulajdonképpen ő ajánlotta melegen, hogy gyúrjak rá kicsit a mindennapi beszédre franciából). Meg persze ott is gondosan titkolni fogom, hogy ebből a nyelvből én gyakorlatilag fordítani szoktam élőben az Európai Parlament és a (webes) világ előtt.
És süthetne egy kicsit a nap, hogy szép háttere legyen a videómnak (ez most egy kis teaser volt).