Első benyomások

Közben elkezdtem a fordítóképzőt, bár sok tanár ezzel még nincs tisztában (vö. "Hányadik évfolyam maguk?"). Ma nagyon jó napom volt ezzel is. (Amúgy is vakok között félszemű király vagyok azzal, hogy tolmácsoltam 2 óra konszekutívot egy irányba, és szoktam fordítani is.) Két órám volt, az egyik csak félórás, spanyol tolmácsolás, de mindjárt utána szétszedtek a padtársak, hogy én mennyire jó voltam, és mit keresek az első éven. Na jó, memóriám mindig is volt, az meg, hogy hozzám képest ők mennyit nyökögtek volna spanyolul, most nem nyert bizonyítást. A másik élmény a beszédtechnika óra volt Tomasevics Zorkával, aki a nevemet is tudta (hálistennek nem a táblázatos epizódot jegyezte meg, hanem azt, hogy kihagytam saját magamat a kiejtési listáról és állítólag szenvedtek vele, hogyan mondjanak ki), így aztán én voltam az egyetlen, akit nem a mutatóujjával szólított meg, továbbá nem szidott le nagyon, amikor felolvastunk. Egyre határozottabban gondolom, hogy tolmács szeretnék lenni, de ha már itt vagyok, a fordítás se megy rosszul, legalább azt csinálom végre, amit szeretek.