Beküldte Raya deBonel -
Még Nofra sem fogja megbotránkoztatni környezetét egy meleg esküvővel, ugyanis odamenet elkapott egy "Kerüld ki!" táblát, és betört a jobb tükör. Odaérvén rögtön Sangriát és vodkát bontottunk, és gyorstöltéssel értük el a kívánt töltöttségi szintet. A görög saláta épp ezért nagyon vidám lett (ennek ellenére elfogyott), a hígítóval begyújtott tűzön szénné pörkölt "grilezett csodák" pedig akkora sikert arattak, hogy ha nem strázsált mellettük folyton a jogos tulaj, bizony az akik apja áldozata lett.
Egyébként az időjárásról beszélgettünk. Tánc nem volt, én meg ilyen formában hamar bealszom az alkoholtól. Így is történt: negyed háromkor már durmoltam full extrás, legkisebb mozdulatra is nyekergő matrackánkon. Nofra úgy ötig bírta (kisebb bóbiskolásokkal, de idősebb korban ez még belefér), aztán felmászott mellém, motyogott valamit arról, hogy milyen jó, hogy ez volt és így, aztán bealudt végleg.
Másnap reggel a romok alatt kerestünk ehető túlélők után. Szenes cukkini, szenes cékla, szenes kolbász. Fefe talált egy zacskó gyümölcsöt (könnyű ilyen eredményesnek lenni, ha az ember házigazda), két gerezd narancs volt a reggelim. Marcell egyszer csak megjelent a hátsó kapunál, prófétai botként egy teljes parlagfüvet lóbálva. Atom verbálisan megint zsákmányállattá vált, megvitattuk, legyen-e gittegyleti bögre.
Mi mentünk először és jöttünk el utoljára. Az előbbit én szorgalmaztam, hogy szegény kis Asma ne egy adagban kapja az összes kedves cimborát (pedig most egész szolidan működtek, még összeesküvés-elmélet se volt), a vége meg úgy sikerült.