Euró

Tegnap kerestek a Külkerről. Négyévi tapasztalat alapján ez kicsit olyan, mint az ötvenes években a fekete autó: már rosszat sejt az ember.

Amint észrevettem a nem fogadott hívást, mint az őrült tárcsáztam a TO-s nénimet, aki viszont közölte, hogy már nem az ő gondja vagyok, hanem azé, aki elvileg az L-Zs közötti NK szakosokért felelős. Oké, hívom őt. Hát ő nem keresett, átkapcsol a záróvizsgás nénihez, hátha ő. De ő sem.

Hát ki a fene volt akkor? Talán a reklám tanszék, konzulensem lepődött meg, hogy mit keres nála ez a szakdolgozat? Balsejtelmekkel tértem nyugovóra.

Ma csörög a vezetékes. Már a muzsikáló beszélőnek mondom, hogy ha telemarketinges lesz az, lecsapom. Hát a Nemzetközi Osztály nénije volt, hogy ugye ők küldenének még egy adag eurót, csak a bankom nem kegyeskedik befogadni a tranzakciót. Nosza, feltárcsázom bankot, mire kiderül, hogy hiába szerepel a számlakivonatom alján A bank, valójában B bankot kell az utalásra írni. Jaaa, úgy könnyű. De hogy ezt honnan kellett volna tudnom?