Beküldte Raya deBonel -
A második nap megérkezett Dimitrij, aki 22 éves és Diesel-boltvezető létére az oroszon kívül semmilyen nyelven nem tárgyalóképes, úgyhogy a hátralévő időben én Nyina Osztrecsenka, néma orosz kuzin szerepét játszottam.
Pénteken mindössze a Vatikáni Múzeumokat és a Szent Péter-bazilikát sikerült megnéznünk. Nem túl sok. Ahogy Darvas Iván írta a Szovjetunióról: hosszadalmas egy ország.
Szombaton klasszikus napot tartottunk Kolosszeummal, Panteonnal és fórumokkal. Vasárnap pedig Margóék átpasszoltak a választott nép egy leányának, gondolom, nyelvgyakorlási célzattal, vagyis hogy ők lelkifurdalás nélkül gyakorolhassák az oroszt, amíg én angolul csevegek Ányával.
Hétfőn még ellátogattunk a Capitoliumi Múzeumokba, megnéztünk egy Picassót, kedden pedig egy Rembrandt-Vermeert.
"Nézd csak, hát nem egy griff szállt a hátamra?"
"Gyerekek, ne nyúzzátok Krokót! Tessék vele szépen játszani!"
"Elhoztuk a menyét is."
"Beszótá', fater?"
Ez a bácsi biztos nem szeret megkötözve lenni, azért vág ilyen morcos képet.
"Vigyázzatok, blogger!"
"Idén döglesztő volt a karácsony. Igaz, Rafael?"
"Ja. Egész decemberben gürcöltünk."
"Asszonyom! Karja nincs, pöcse nincs, de szárnya az van! Maradhat?"
"Nehéz ez a frigyláda!"
"Kilóg a nyelvünk!"
Egyenlőség van.
Mutáns rovar a Szent Péterben.
"Áj gát láááájf, mádör...."
"...Áj gát hedéksz, end túsz éksz..."
"...Áj gát máj fíz Áj gát máj tóz..."
"...gát máj hendz..."
"Jaj! De ha most szúnyoggá változom, akkor melleim se lesznek??"