Ellátóban

Életem egyik legélvezetesebb afterpartyja volt a tegnapi (inkább mai, de mindegy). Öt pasi cserélt eszmét nőkről és szexről úgy, mintha ott sem lennék, aztán úgy, mintha nagyon is ott lennék, mondhatni, azon gondolkoztam, mennyi időbe telhet előrántani (képzeletbeli) bors-spray-met.

Nagyon szeretem hallgatni, ahogy elmondják, hogy ők mit néznek meg egy nőn, pláne, hogy mit szeretnének csinálni velük. Szerintem ez barátok között messzemenően megengedett beszédtéma, bár nem ringatom magam ebbe az illúzióba. Itt bizony egymás kóstolgatása folyt, bár felborult ivararány okán egyedül én képviseltem a női oldalt. Ezt imádom a Mensában: kockázat nélkül próbára teheti az ember a nyelve felfüggesztésének ergonomikus voltát. Magyarul, hogy felvágták-e.

NLB tapasztalatait pláne szeretem hallgatni, annak ellenére, hogy a legtöbb dologban nem értek vele egyet. Hozzá képest én prűd, ókonzervatív, keresztény erkölcsű honleány vagyok csupán. Éjjel 2-kor dobtak ki minket végül.