Beküldte Raya deBonel -
A lényegen, amiért idejöttem, vagyis a búvárkodáson kérdőívezésen kívül mindenféle történik.
Például pár hete az egyik tanárunk meghirdetett egy gyakornoki állást valami hágai dizájntanácsadónál* őszre. Nosza, összeraktam egy portfóliót legjobb tudásom meg a suttyomban megszerzett alapelvek** mentén, de nevezett tanár úgy reagált, hogy "túl sok a hiba" benne ahhoz, hogy egyáltalán továbbküldje a jelentkezésemet egy ilyen "magas szintű pozícióra" (gondolom, 2 sor az önéletrajzomba, ennyi lenne a fizetség). Egyébként konstruktív kritikát adott, meg minden, teljesen korrekt holland módjára viselkedett, csak azt nehezményezem, hogy éppen ő az, aki idegesítően kotkodácsol felettünk az egész kutatás alatt. Speciel mindenben, ami szövegértelmezés, írás, logika, koncepcióalkotás, teljesen magabiztos vagyok, és rendszeresen a legjobb jegyeket kapom, csak botor módon azt hittem, hogy ez a képzés van annyira személyre szabott, hogy nekem is segítenek abban, amiben meg én vagyok gyengébb. De úgy látszik, nekik Steve Jobsszal ellentétben*** az a filozófiájuk, hogy tök mindegy, mekkora lufi, csak a csillámok adják ki az aranymetszést rajta.
Ezért azon felül, hogy a 3 év alatt összesen 6 000 eurót költök az oktatásomra, leszurkoltam még 160-at egy online grafikai kurzusért, amihez jár az örökös tagság egy közösségben, ahol a tanulók visszajelzést adnak egymásnak, és időnként a tanár is reagál. Ha valaha az egyetemen bárki megdicsér azért, ahogy kinéz a munkám, csúnyán borítani fogom a bilit azzal, hogy elmesélem nekik, hogyan csináltam. Engem tizenéves korom óta a megaláztatásból fakadó harag motivál a legjobban.
Közben elvállaltam a templetonos plakátok megtervezését, és láss csodát, tök jó ötleteim lettek, amik tetszenek az érintetteknek.
Na meg van itt egy rakás hippi, akik valami szúfi fesztiválról szakadtak ide Jordániából, de egyébként spanyolul beszélnek, a vezetőjük félig orosz, félig német, félig zsidó, és teljesen az az összhatás, mint az ayahuascás bagázsnál, még azt a borzalmas orrba fújós szörnyűséget is hozták. Tegnap úgynevezett sound healinget tartottak, ami az otthoni pszinapszisos hangfürdő instrumentális változata, és sok tudatos emlékem nincs róla, úgyhogy nem vagyok biztos benne, hogy elaludtam-e közben vagy csak nagyon mélyen relaxáltam****. Csak most kicsit össze vagyok kuszálva, reggel 7-kor felkeltem a jógájukra (!), a délutánt átaludtam, most meg legóemberkéket pakolok a kozmikus naplementébe.
*Ez lenne nekem kb. a legjobb első munkahely, mert azt egészen biztosan tudom, hogy nem akarok egy gyártócégnél ragadni, és ugyanannak a terméknek 58 változatát rajzolgatni. Úgy tűnik, a tolmácsolás okozta személyiségváltozás maradandó, és nem mindig előnyös, de ez van, a monotóniatűrésem, mint olyan, egy drogos menyét szintjére esett vissza.
**Aki nem úgy jött az egyetemre, hogy egy haladó isten szintjén tudott rajzolni és a kisujjában voltak a grafikai tervezés alapjai, az úgy is maradt. Nekem ez volt az egyik elsődleges motiváció arra, hogy költözzek, nappali tagozaton szívassam magam a munka miatti hiányzással és persze kifizessem a tandíjat: online tananyag sok van, de nekem nagyon kell a személyes visszajelzés. Na, ebből Hágában semennyit se kaptam, kezdem azt gondolni, hogy nem pedagógiai okokból (vagy ha igen, akkor nagyon jól titkolják), hanem mert vagy a tanároknak hiányzik az olyan szintű tudása, hogy szentenciaszinten képesek legyenek átadni (vö. hermannizmusok, anno Strasbourgban a holdraszállást (!) franciára tolmácsoló nagy öreg elejtett mondatai tettek engem tolmáccsá, és nem is túlzok), vagy tanítani képtelenek.
***Aki azt mondta: "A dizájn nem csak az, ahogy kinéz. A dizájn az, ahogyan működik."
****Az egyik srác úgy belazult, mint kismacska a napon, képtelenség volt felébreszteni, viszont a végtagjait tetszés szerint lehetett pakolászni.