Beküldte Raya deBonel -
Újabb kálváriám futárszolgálattal, színesítve azzal, hogy ebben némi saram nekem is van.
Micikének akartam egy töltőt rendelni, miután a strasbourgi vonaton egy trampli, akinek az ártatlan fejemmel megengedtem, hogy a helyemen maradjon, onnan kikászálódva letaposta a gyárit. Márpedig Micikéhez senkitől nem lehet töltőt venni, csak az Asus webshopból, akiknek olyan pocsék a magyar nyelvű honlapjuk, hogy sejthettem volna, hogy Európa másik feléből szállítanak. UPS-szel. Na, itt kezdődtek a gondok. És nem tudom eldönteni, szerencsém-e, hogy Belgiummal ellentétben Magyarországon az ember konkrétan telefonszámot kap ahhoz, akinél fizikailag a cucc van. A következő történt.
Adélka beírta A címet B irányítószámával a rendeléshez. Hamar kiszúrtam, de gondoltam, mivel B kerületben nincs A utca, majd rájönnek, hogy valami nem jó, ott a számom, megoldjuk. Ehhez képest a trackingnél elkezdtem azt látni, hogy Vecsésen megakadtak a fenti aprócska probléma miatt. Viszont hozzájuk nincs közvetlen elérhetőség, szóljak az eladónak, hogy írja át náluk a címet.
Abból kiindulva, ahogy a honlapjukat lefordították, gondoltam, hogy a magyar nyelv nem erősségük Asuséknak, ezért először angolul kértem, hogy B-be szállítsanak. Hat napig semmi válasz, ezután írtam magyarul, ugyanezt kérve. Erre már válaszoltak, megkérdezve, hogy akkor hova kérem. Ez volt szerdán. Megírtam harmadszor is.
Csütörtökön hajnali negyed 11-kor arra ébredek, hogy egy női hang negyedszer is megkérdezi a címet, majd azzal kecsegtet, hogy pénteken vagy szombaton kiviszik B-be. Ezek után este felhív egy pasi, hogy ő B-ben van, miért nincs itt senki. Hát, mondom, azért, mert nem máról volt szó, de ha már ennyire benne vannak a történetben, akkor hozzák már ki A-ba. Oké, az nem az ő területe, de megadja az ottani kolléga számát, hívjam fel pénteken.
Hívom, de ő nem tud az én csomagomról. Ez gyanús lehetett volna, de azzal mentette magát, hogy sok a cucc, és többfelé osztották. Hát akkor várunk. Persze nem otthon, jött a J, ezerfelé jártunk, többnyire A közelében, bármikor haza tudtam volna ugrani. Délután fél 3 felé hív egy harmadik fazon, akinek már akkor sütött a hangjából az intelligencia, amikor nem bírtam elmagyarázni, hogy a Westend északi, továbbá Lehel-piac felőli, továbbá Ferdinánd-hídi vége, viszont mindegy is volt, mert hiába ígért visszahívást a további paraméterek ismeretében kb. fél órán belül, végül nemhogy nem keresett, de a telefonját se vette fel egészen háromnegyed hatig, amikor is a kérdésemre annyival bírt reagálni, hogy basszus. A hangja mindenesetre arra utalt, hogy most kelt fel vagy alvásból, vagy hasonló, rendszerint ágyban folytatott tevékenységből, úgyhogy igazán nem haragudtam rá, csak azt próbáltam elérni, hogy valahogy vésse be akkor B címét, mert szombaton ott tudom átvenni. Ezt szóban meg is ígérte.
Ma pedig, miközben naivan alig mertünk elmenni otthonról (pedig véletlenül tudom, hogy délelőtt az expressz szállításokkal vannak elfoglalva) ismét azzal hívott fel egy büszke férfihang, hogy csomagot hozott A-ba. Azt hiszem, ha a fickó ismeri a Shreket, és kicsit is lelki rokonságot érez Szamárral, akkor rögtön belém kellett szeretnie a reakcióm alapján. Csak egy gyenge próbálkozása volt, hogy nincs-e egy szomszéd, akinek ott hagyhatná, aztán beleegyezett, hogy jól hallhatóan áthúzza az A címet, és akkor hétfőn B-be fogják megpróbálni kézbesíteni. Én hülye, miért adtam meg eleve a pecó címét, csak mert december 4-én azt hittem, hogy 9-éig meg is érkezik...