A három Grácia

Csak így hívta a tanár a mi kis hármasunkat: Uncsitesót, Kedvesrokont és engem. Mi pofáztunk a legtöbbet a négy nap alatt, de hát végül is ekkor jöttünk rá, hogy tudunk közösen programokat csinálni. 

A héten minden este buliztam, és tegnapra már kitört rajtam a kedvenc tudatmódosítóm: a kialvatlanság. A röhögős. J-vel ezt hívtuk úgy, hogy jön a cseresznyemag. De hát nem is lehet kibírni azokat a párbeszédeket, amiket mi hárman folytattunk!

- Azért nem tudok bepasizni, mert pasiagyam van.
- Nekem is pasiagyam van.
- De te legalább úgy viselkedsz, mint egy nő. Nekem pasiagyam van, és úgy viselkedem, mint egy rajzfilmfigura.
- És melyik?
- Tigris a Micimackóból.
- Ne már! Te nem vagy Tigris! Mindenki Tigris akar lenni! Miért lennél te Tigris?
- Mert mindig az ugrik be róla, ahogy a farkán pattog.
(nyihogva nevetünk)
- Azért ezt ne az első randin mondd a pasinak.
- Mit? Hogy az én habitusom farkonpattogós?
(visítva fetrengünk)
- Lehet, hogy örülne neki. De megvan, hogy melyik figura vagy! A Szenilla a Némóból!
- Ne már! Nem is vagyok az! Azt még senki nem mondta rám, hogy buta vagyok!
- Nem buta, csak szétszórt. De a pasiknak bejön ez a szőkenős attitűd.
- Szőkenő? Én??
- Ja, farkonszökkenő. 
(K.O.)

- Úgy nézett ki, mint egy Buddha.
- Kövér volt?
- Nem, annyira nem volt kövér.
- Kopasz volt?
- Nem, hosszú, sűrű fekete haja volt.

- Mit fogok mondani, ha megkérdezik, mit csináltam a hétvégén? Hogy konnektororrú kislányt rajzoltam??

****

Én tudom, mit fogok mondani, csak már megírtam.