Beküldte Raya deBonel -
Fejlemények a LEAP-programmal kapcsolatban! A bizottság vezetője ma megírta nekünk, hogy 30-áig adtak haladékot az indonéz Mensának, ha addig nem tűzik ki Bali időpontját, akkor augusztusban megyünk Stockholmba, ami egyrészt fele annyira se menő, másrészt nem akarnám a magyarországi időből lecsípni a konferencia 4 napját. Fontos a Mensa, de azért nem ennyire (tegyük hozzá: ha Bali, akkor legalább 4 nap munkát lepasszolok, tehát azért elég magasan áll a prioritásaim listáján).
Az volt nagyon vicces, ahogy erre a résztvevők reagáltak. Ugye az alapvető üzenet mindenkinél az volt, hogy "elmentek ám ti a jó büdös csába, azért jelentkeztem a programba, mert fizetitek a bali utazást!" A különbség abban volt, ahogy ezt megfogalmazták. Az egyik azzal érvelt, hogy Stockholmra nem tud szabit kivenni, hiszen júliusban Amerika miatt már muszáj. A másik pedig azzal, hogy az ázsiai Mensák nézőpontja a kulturális különbségek miatt milyen sokat adna hozzá a programhoz... mennyit tanulnánk... és jobb lenne, ha a témát is jobban elő tudnánk készíteni... bla, bla, bla. Én, mint született geek, a közösségi médiához fordultam. Írtam a Facebookon az indonéz Mensának, hogy légyszi, találják már ki, hogy mikor lesz, és most készülök tájékoztatni elnök asszonyt arról, hogy a Twitteren már hetek óta fent van a pontos dátum.
Az amerikaiak kommunikációjából ugyanolyan pontossággal le lehet venni, hogy mit akarnak mondani, mint ha őszinték lennének, engem csak az idegesít kissé, hogy én is tudom, hogy kacsa, ők is tudják, hogy kacsa, de következetesen hattyúról beszél mindenki, és még ha az arcunkba hápog, se lehet kimondani, hogy kacsa.