Beküldte Raya deBonel -
Maga a mély és varázsos rendhagyás: itt ülök az info-teremben, és mellettem van a cuccom (nem külkeresek kedvéért: ez szigorúan tilos, be kell tenni mindent a szekrényekbe). Mit csináljak, nem volt itt a kulcsos droid. Most már csak arra kell vigyázni, hogy észre ne vegye, amint kiosonok, mert akkor én is le leszek ribancozva.
Különben három vizsgám volt ma, és az utolsóig kellett várnom, hogy valaki megmondja nekem a tutit: Gedeon bácsi szerint "nem irigyli a barátomat, amikor kommunikálni kell velem". Hát végig ez volt a baj! Nyilván én vagyok az, akinek a kommunikációs képességeit egy egységsugarú papucsállatka is felülmúlja! Én vagyok, aki mindent túlbonyolít! Aki semmit sem ért meg, és folyton visszakérdez! Aki nem ismeri a magyar nyelv legfontosabb alapszókincsét sem, hát még az értelmiségi lét elengedhetetlen idegen szavait! Én vagyok az, aki minden kérdésre vagy "semmi", vagy "nem tudom" választ ad!
Más nem is lehet hibás.