Beküldte Raya deBonel -
Egész meglepődtem magamon, hogy amint jelezték, hogy bizony, én jövök, egyáltalán nem foglalkoztam se kabintársakkal, se hallgatósággal (mondjuk sokat segített, hogy háttal ültek), csak mondtam-mondtam-mondtam... egész ameddig a kettő darab magyar oda nem intett, hogy úgyse hallgatják, nyugodtan pihenjünk.
És váratlanul egyesek franciául vagy spanyolul szólaltak meg (vagy angolul, de azt kívántuk, bárcsak inkább franciául vagy spanyolul beszéltek volna), úgyhogy az összes munkanyelvemet gyakorolhattam.
Mit kellett ezen parázni...